Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA XL .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

szénér ez, szintén rossz minőségű földes barna kőszén. ”S9 A terepbejárások során egyelőre nem sikerült beazonosítani.

3.5 A szendehelyi pirít kutatása

1923-ban szénkutatási szándékkal mélyített fúrás (Sze-I.) tárta fel a piritet tartalmazó rétegeket. Két rétegben harántolták: 8—13 m között „szürke agyag 8—20% pyrit tartalommal” és 14—20 m között „szürke agyag 30—50% pyrit tartalommal”.60 Mindmáig vitatott ezeknek az adatoknak a valóság tartalma, de az biztos, hogy három későbbi időpontban újabb és újabb kutatásokat generált. Az első az 1932-ben közvetlen mellé telepített Sze-II.-es fúrás volt, amit nyilvánvalóan azzal a szándékkal is mélyítettek (a szénkutatás mellett), hogy tisztázzák az Sze-I.-es fúrás meglepő adatait, de valószínűleg ekkor mélyültek a kutatóaknák is (Sz-I.- II., Sz-A).61 A második kutatási fellendülés 1957-ben volt. Ekkor mélyült a Sz—III. kutatóakna (12. ábra) és ekkor fúrták azokat a fúrásokat, amelyek a korábbi két kutató akna (Sz—I,—II.) mellé lettek közvetlen telepítve, és egy harmadikat, ami a Sz-III.-as aknától egy kicsit távolabb mélyült (13. ábra).62 A harmadik időszak

mf'& méJyitrt! mityfúrát

m í’k. ma ■ i*ci bfft A uteú** -w

• rf-K t9*?'í4 ton mjiyrigtt Isst jurat m r mi-titd méiyitttt Aiftaiéüknif

13. ábra: A pirít feltárásával összefüggő kutató létesítmények helyei (MlKÓ. 1958.).

59 Benkő, 1949.

60 Póra, 1924

61 Vitális, 1932A.B; Schwetz, 1932.

62 Schwetz, 1957., Toldi, 1957., Mikó, 1957., 1958.

328