Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI. 11. kép: Uitz Béla: Siratás, 1916 tus, papír 150 x 285 mm DBM ltsz. 81.656. antimilitarista alkotásoknak. A Dornyay Béla Múzeumban őrzött Siratás30 tusrajza 1916- ból és a Gyászolók31 című rézkarca 1919-ből hasonló felépítést mutat a középkori Krisztus siratása vagy levétel a keresztről jelenetekkel. A Jézus siratása ikonográfia all. században, bizánci területeken tűnt fel először, majd a 13. század végétől Itáliában is gyakorivá vált. A hagyományos ábrázolásokon Krisztus teste Mária ölében van, körülöttük általában Mária Magdolna, Mária, Jakab és János anyja, Nikodémus és Arimathiai József látható. A 14. századtól kezdve drámai erővel ábrázolták a jelenetet. Ebből a képtípusból alakult ki a Fájdalmak férfija és a Pietr ábrázolás. Krisztus testét János vagy más férfiak tartják, Mária térdelve imádkozik. Uitz képén a háborúban elesett fiatal fiú teteme felett szülei fájdalomtól megtörtén zokognak. Az anya itt is, csakúgy, mint a már korábban említett anya gyermekével kompozíciókon különös rokonságot mutat a keresztény Mária ábrázolásával, még a szent szűz öltözetében is. A Fájdalmas Anya a szenvedésben egyesül fiával, a megfeszített Krisztussal. A középkori ábrázolásokon is gyakran jelenik meg a passió egyes mozzanatainak szereplőjeként, elsősorban a kereszt alatt és fia siratása közben. Jelen tanulmányomban Uitz Béla néhány alkotását vizsgálva kívántam bemutatni azt a folyamatot, hogyan hathat egy más nézeteket valló és hirdető művészre a keresztény ikonográfia. Míg a névtelen ikonfestők ikonjaiknak a célja az volt, hogy a híveket imádkozásra buzdítsák, addig akár az avantgárd művészek már egyéni látásmódjukat kívánták belevinni műveikbe, melyek sok esetben mégis a szent ikonokhoz nyúlnak vissza. Ez az a bizonyos deszakralizációs folyamat, melyek alapján, ha vizsgáljuk a képzőművészeti alkotásokat, mindenhol megtalálhatjuk azt az archetípust, amely tartalmazza az Ó- vagy Újszövetséget korrelációban értelmezhető szimbolikát. 12. kép: Rubljov: Krisztus siratása 1425-1427 30 Uitz Béla: Siratás, 1916 tus, papír 150 x 285 mm DBM ltsz. 81.656. 31 Uitz Béla: Gyászolók, 1919 rézkarc, papír 190 x 240 mm DBM ltsz. 81.654. 284
