Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. tő feliratban, hanem a cég hivatalos nevében is. ”104 A felsorolt példák átvezetnek bennünket a vendéglátóipar megváltozott világába. Az intézménynevek ilyen irányú problematikáját érdemes felvázolni a nyelv- tudomány szemszögéből is. Az intézménynevek ezen típusait két részre lehet bontani, egy fajtamegjelölő elemre - köznévi utótagra - és egy előtte álló megkülönböztető funkciójú elemre. Az előbbi használatát jogszabályok írták elő. Névcsoportosításunknál felhasználtuk Hoffmann Istvánnak a helynevek funkcionális-szemantikai elemzése során kialakított elméleti rendszerét.105 Mező András motivált neveknek nevezi azokat a névrészeket, amelyeknél a funkció kapcsolatban áll a denotátummal. A másikba olyan neveket sorol, amelyeknél a funkció nem áll kapcsolatban a megnevezettel, ezeket motiválatlan neveknek nevezzük.106 Minden név motiváltnak tekinthető, hiszen „...ha valaki nevet ad valaminek, akkor ezt úgy teszi, hogy saját nyelvi kompetenciája szerint - amely föltétlenül bizonyos szabályszerűségek tükröztetésén alapul - olyan nyelvi produktumot hoz létre, amelynek a helye már elő van készítve a nyelvben, azaz mások számára ugyanolyan értékű lesz, mint amilyennek a névadó szánta. A mindenkori névadás tehát a meglévő névrendszeren való igazodáson alapul”.107 J. Soltész Katalin is amellett foglal állást, hogy a motivált és a motiválatlan nevek éles szembeállítása indokolatlan, mert az elnevező a megnevezés alapjául alkalmas jegyek közül szabadon választhat, vagyis a motivált nevek szintén önkényesek.108 1. A motivált névrészek esetén a névrészekben kifejeződő névrészalkotó tulajdonságok a névrész és a denotátum viszonyának belső, lényegi összefüggéseit tükrözik. 2. A motivált nevek legnagyobb csoportját azok a névrészek alkotják, melyek a kávéháznak valamilyen külső dologhoz, élőlényhez, helyhez, tárgyhoz, körülményhez való viszonyára utalnak: Zöldfa kocsma, Sárkány vendéglő, Vigadó szálloda, Slávia szálloda, Corsó kávéház. Az ide tartozó névrészek a tulajdonos vagy a bérlő nevéből keletkeztek. Ebbe a csoportba a következő nevek tartoznak: Kalmár vendéglő, Szusz kávéház, Stolmann Ágost cukrászdája, Halyák cukrászda, Czirják Ferenc cukrászdája. Az intézménynek valamilyen külső viszonyhoz, körülményhez, személyhez, helyhez, dologhoz, tárgyhoz való viszonyára utaló névrészek második csoportját az ún. lokalizáló (helymegjelölő) elnevezések tartoznak: Tugári fürdő vendéglője, Losonci fürdő vendéglője, Ligeti kávézó, Vasúti Szálloda. 104Benkő, 1994. 105Hoffmann, 1993. 106Mező, 1970. 203-208. 107Hoffmann, 1993. 108J. Soltész, 1979. 25. 241
