Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J X ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. mely szintén a szálloda részét képezi." Napjainkban földszinti helyiségeiben található a Lehár étterem és kávéház, emeleti helyiségei pedig kulturális rendezvények közkedvelt színhelye. AZ INTÉZMÉNYNEVEK A névtan csak néhány évtizede kezdett behatóbban foglalkozni az intézmények, vendéglők, egyesületek elnevezésével, pedig a névkultúra és a helyesírás szempontjából ezzel a névtípussal van a legtöbb probléma. Az intézménynév tulajdonképpen egy „önálló jogi személynek“ tekintett „intézmény“ (a kocsmát is beleértve) hatóságilag nyilvántartott és a cégbíróságon bejegyzett egyedi neve.99 100 Külön altípust reprezentálnak a vendégfogadók, boltok elnevezései, ezek cégérfeliratok voltak: Zöldfa kocsma. Sokszor rágós formában voltak feltüntetve: a Három Huszárhoz. Posgay Ildikó szerint az ilyen típusú nevek tipizálásához jó lehetőségnek kínálkozik az elnevezések alapjául szolgáló szavak szófaji felosztása. Ezek alapján megkülönböztet jelneveket és szóneveket.101 Felfogása szervesen illeszkedik J. Soltész Katalin kategorizálásához, aki aszerint vizsgálja a neveket, hogy tulaj- donnévi vagy közszói eredetűek-e.102 A jelnevekhez sorolja a személynevekből, földrajzi nevekből és márkanevekből származó intézményneveket. A szónevek főnévi vagy melléknévi eredetűek. Ez utóbbi alkotja a losonci nevek túlnyomó többségét is. Megállapítja azt is, hogy a kávéházneveket időrendben megelőzték a cukrászda- és vendéglőnevek. Ezek az egykori tulajdonos vagy alapító nevét őrzik, s ennek analógiájára alakult a többi személynévi eredetű vendéglátó-ipari név. Meg kell említenem még azt is, hogy az újabb keletkezésű nevek körében terjed az idegen eredetű családnévből, keresztnévből, vagy köznévből való átvétel (például Slávia Szálló, Astoria, Corsó kávéház stb.). Ez cáfolja J. Soltész azon tézisét, miszerint a nevek túlnyomó többsége magyar eredetre vall, ahogy azt egyik írásában megfogalmazta: „A legjobb példával a vendéglátóipar jár elöl. Mintegy 800 budapesti vendéglő, söröző, italbolt, büfé és cukrászda neve közül alig 5% nevezhető idegenszerűnek”.103 Ugyanerről a jelenségről Benkő Loránd ellentétesen foglal állást: „különösen az intézménynevekben harapózik el az idegen nyelvi szórend, nemcsak a céget hirde99 Puntigán, 2007. 18. 100Adamikné, 2007. 515. 101 Posgay, 1997. 1. 102J. Soltész, 1979. 31. 103J. Soltész, 1988. 240
