Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J X ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. mely szintén a szálloda részét képezi." Napjainkban földszinti helyiségeiben ta­lálható a Lehár étterem és kávéház, emeleti helyiségei pedig kulturális rendezvé­nyek közkedvelt színhelye. AZ INTÉZMÉNYNEVEK A névtan csak néhány évtizede kezdett behatóbban foglalkozni az intézmé­nyek, vendéglők, egyesületek elnevezésével, pedig a névkultúra és a helyesírás szempontjából ezzel a névtípussal van a legtöbb probléma. Az intézménynév tu­lajdonképpen egy „önálló jogi személynek“ tekintett „intézmény“ (a kocsmát is beleértve) hatóságilag nyilvántartott és a cégbíróságon bejegyzett egyedi neve.99 100 Külön altípust reprezentálnak a vendégfogadók, boltok elnevezései, ezek cégér­feliratok voltak: Zöldfa kocsma. Sokszor rágós formában voltak feltüntetve: a Há­rom Huszárhoz. Posgay Ildikó szerint az ilyen típusú nevek tipizálásához jó lehetőségnek kí­nálkozik az elnevezések alapjául szolgáló szavak szófaji felosztása. Ezek alap­ján megkülönböztet jelneveket és szóneveket.101 Felfogása szervesen illeszkedik J. Soltész Katalin kategorizálásához, aki aszerint vizsgálja a neveket, hogy tulaj- donnévi vagy közszói eredetűek-e.102 A jelnevekhez sorolja a személynevekből, földrajzi nevekből és márkanevekből származó intézményneveket. A szónevek főnévi vagy melléknévi eredetűek. Ez utóbbi alkotja a losonci nevek túlnyomó többségét is. Megállapítja azt is, hogy a kávéházneveket időrendben megelőzték a cukrászda- és vendéglőnevek. Ezek az egykori tulajdonos vagy alapító nevét őrzik, s ennek analógiájára ala­kult a többi személynévi eredetű vendéglátó-ipari név. Meg kell említenem még azt is, hogy az újabb keletkezésű nevek körében terjed az idegen eredetű család­névből, keresztnévből, vagy köznévből való átvétel (például Slávia Szálló, Astoria, Corsó kávéház stb.). Ez cáfolja J. Soltész azon tézisét, miszerint a nevek túlnyo­mó többsége magyar eredetre vall, ahogy azt egyik írásában megfogalmazta: „A legjobb példával a vendéglátóipar jár elöl. Mintegy 800 budapesti vendéglő, sörö­ző, italbolt, büfé és cukrászda neve közül alig 5% nevezhető idegenszerűnek”.103 Ugyanerről a jelenségről Benkő Loránd ellentétesen foglal állást: „különösen az intézménynevekben harapózik el az idegen nyelvi szórend, nemcsak a céget hirde­99 Puntigán, 2007. 18. 100Adamikné, 2007. 515. 101 Posgay, 1997. 1. 102J. Soltész, 1979. 31. 103J. Soltész, 1988. 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom