Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J Jl JV1ÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. A magyar múzeumok kialakulásakor megfogalmazták a fontosabb célokat, érdemes ebből egyet idéznünk az 1910-es évekből:11 „Minden múzeumnak kulturális hivatása az oktatás és a nevelés, mely a nagyközönségre, a tanuló ifjúságra és a tudós világra egyaránt kiterjed. A műveltség alacsonyabb fokán állókkal szemben a történelmi emlékeknek, a természeti és néprajzi tárgyaknak bemutatása által az iskolát pótolja, bővíti az ismereteket és nemesebb irányt ad az egyéni lelkületnek. A műveltebb közönséget szórakoztatva eleveníti föl a múzeum az egykor hallott tanulmányokat, de e mellett módot talál arra is, hogy az ismeretkör bővebb és gazdagabb legyen, sőt a kiállított művészeti tárgyak által az ízlés, az esztétikai érzés is nemesbedik. ” Ismerve a kor műveltségi viszonyait, kijelenthetjük, hogy a társadalom jelentős részénél nem érte el a múzeum a fenti célokat. A gyűjtemények számának bővülése természetesen együtt járt a közönség bővülésével is, de a társadalom igen jelentős hányada nem került kapcsolatba a múzeumokkal ebben az időszakban. A két világháború közötti korszak kiemelkedő kultuszminisztere volt Klebersberg Kuno. Elsősorban oktatási reformjai közismertek, de a múzeumi terület fejlődésének az előmozdítása is fontos célkitűzése volt. Miniszteri kinevezését követően az első jogszabályok között szerepelt a 1922. évi XIX. te., mely a „nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetéről” címet viselte, ennek legfontosabb eleme az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrehozása volt, melybe a Királyi Országos Levéltár és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára mellett a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum is beletartozott. A törvényhez kapcsolódva került kidolgozásra ügyrend az intézmények számára. Az itt nem szabályozott intézményekre 1929-ben alkotnak újabb jogszabályt,11 12 mely jelentős mérföldkő volt a közgyűjtemények működésének átfogó rendezésére. A közgyűjtemények Klebersberg által jól átgondolt rendszerét 1934-ben alakították át a Magyar Nemzeti Múzeum címmel megjelent törvénnyel.13 Az új rendszer, mely a Nemzeti Múzeum differenciált önkormányzati szervezetére épült és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét is magában foglalta, az 1949-ben életbe lépett új múzeumi jogszabályig funkcionált. 1935-ben Magyarországon 46 múzeum működött, melyek közül 28-at már a 19. században megalapítottak.14 A Trianoni békeszerződés után számos polgárosult nagyvárosunk került az országhatárokon túlra, melyek jelentős része már múzeumot tudhatott a magáénak. A múzeumalapítási kedv tehát töretlen maradt, a számuk csökkenése az ország területi veszteségeivel magyarázható. A politikai 11 Dr. Lauschmann Gyulának a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület tikárának az alakuló ülésen elmondott szavai. Riethmüller, 1978/79. 53. 12 1929. évi XI. te. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséiről 13 1934. évi VIII. te. 2.§ 14 Bándi, 1984. 4. 21
