Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Élet a Bulgárföldön (A zagyvaapátfalvai bulgárkertészek)

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ÍÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Ha be akarjuk határolni, mely területet jelzett a pálfalvai közbeszédben a „Bul- gárföld”, először is tisztázni kell, hogy nem egységes, nem egybefüggő földte­rületről van szó. A Nagyréten és a Kiskúti réten több, kisebb területű telek volt, számos tulajdonossal. A bulgárok bizonyos területeket csak időszakos jelleggel béreltek ki, a bulgárkert mellett gyakran őshonos pálfalvaiak, régi birtokosok par­cellái húzódtak. A jobb helyen fekvő, patakhoz közel eső földeket a bulgárok ter­mészetesen igyekeztek tartósan kibérelni, vagy megvásárolni. A bulgár típusú művelés alatt álló, bulgárok által művelésre igénybevett terület(ek) határai nagyjából a következőképp lokalizálhatok. A Bulgárföld egy­értelmű határa volt nyugati irányból a Hatvan-Salgótarján vasútvonal. Északon a Paptag területén (salgótarjáni plébániai birtok) még folyt a művelés, a vasút men­tén nagyjából a mai baglyasaljai vasúti átkelőtől délre fekvő vasúti őrház jelölte ki a „határt”. Művelés alatt álltak a későbbi Vegyépszer, valamint a mai Volántelep területének bizonyos részei. A mai OMV benzinkút, valamint a szobabérlők há­zának helyén általában hagymaföldek voltak, melyek a domboldalra is felkapasz­kodtak. A paptagi bérleményekkel a terület tehát átnyúlt a Salgótarján és Zagyva- pálfalva közti, 1961-ig meglévő közigazgatási határon. A Tarján pataktól keletre a sík területet határoló dombok alkották a határt. Déli irányban a mai Borbély Lajos Szakközépiskola és Szakiskola (volt 211. sz. ISZI) területéig hatolt a bulgár műve­lés alatt álló terület a Tarján-patak keleti oldalán - a későbbi BRG és TIGÁZ helyén szintén kertek voltak. A Tarján-pataktól nyugatra a déli határt nagyjából a gyenge vízhozamú Szánas-patak (Kispatak) jelölte ki, de időnként a Szánas-pataktól dél­re is voltak bérelt földek. A Síküveggyár pályája mentén is voltak rövidebb ideig kertek, (Szerencsev Mik­lós művelése alatt), de ez a terület már nem tartozik a „Bulgárföldhöz”. MUNKASZERVEZÉS, MUNKAVÉGZÉS Visszatérve a helyi kertészetek munkaerő állományának leírásához: Zagyvapál- falván három igazán jelentős gazda működött a vizsgált 1910-es és 1960-as évek közötti időszakban. 1935-ös távozásáig „Márton bácsi”, Canev Miklós, valamint Dimiter Hriszto-Kocsev (Bulgár Pisti bácsi). Márton bácsi időszakából nincs sok adatunk (az ő részese volt kezdetben Canev Miklós, művelt földjeit (vagy annak egy részét) Hriszto Kocsev vette át 1935-től). Az említett többi kertészet lényege­sen kisebb földterületen működött, inkább családi alapon. Jellemző több kisebb kertészetre (Berberáék, Szerencsevék), hogy csak pár évig termeltek folyamatosan. A gazda lehetett földbérlő vagy földtulajdonos, a földhasználat jogi hátterének nem volt meghatározó jelentősége. (Természetesen az idők folyamán a megtaka­rított pénzt igyekeztek saját föld vásárlására fordítani, de az emlékezet szerint a saját mellett jellemzően béreltek is további földeket.) 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom