Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. A műveltebb szórakozás igénye hívta létre az olvasó- és társasegyleteket, hogy a munkásoknak legyen hol pihenniük, művelődniük, szórakozniuk.4 A XX. század első két évtizedében tovább bővült és színesedett Salgótarján vállalati kulturális élete. Az 1890-es években Salgótarjánba települt Palackgyár valamint a Hirsch és Frank Vasöntő és Gépgyár munkásai nem sokkal letelepedésük után bekapcsolódtak a település kulturális életébe és létrehozták egyesületeiket. Bő tíz évvel a palackgyár üzembe helyezése után, 1906-ban a műveltebb üvegesek elérkezettnek látták az időt közös összejöveteleik érdekében egy társasegylet alapítására. Szvoboda Károly hutamester, az egylet későbbi elnöke Stark Traügold, Ritsch el Antal, Haneman Richard és Pleschinger Gyula kezdeményezésére létrehozták a Salgótarjáni Palackgyári Munkások Társas Egyletét. Az egyesületbe való felvételhez 8 választmányi tag ajánlása volt szükséges. A zenekar, a dalárda, a műkedvelő színjátszó csoport, a testedzés fontos szerepet kaptak az olvasóegyletekbe és olvasókörökbe tömörült szakmunkásság művelődésében, szórakozásában. Alapításuk célját teljességgel fogalmazza meg a Salgótarjáni Palackgyári Munkások Társas Egylete alapszabálya, 1906-ban. „Az egylet célja közös összejövetelek, éneklés, tornászat, különféle labdajátékok, közös kirándulások, színi előadások és egyéb szórakozások keretében a testvér munkások között a társas élet, valamint az összetartás előmozdítása. ” Eszerint minden tevékenységük arra irányul, hogy a felsorolt szórakozások keretén belül a társas életet és az összetartozást előmozdítsák. A társas együttlét szervezését és az ösz- szetartozás elmélyítését mindenekelőtt a palackgyári munkásság nemzetiségi ösz- szetétele indokolta. Az új iparág meghonosítása céljából letelepített főként német ajkú üvegesmunkások és a magyarországi munkások közötti együttélés nem ment mindig simán. A szervezett és többnyire szociáldemokrata eszméket valló idegen munkások és a hazai munkások ellentétére utal az 1905. május 1-i eset. A német ajkú munkások az ünnepen ugyanis a munkásság nemzetközi jelképét, a vörös zászlót tűzték ki a kolónia egyik házára, amit a magyarországiak nemzetiszínűre cseréltek . A német ajkú üvegesek ekkor már dalkörüket is megalakították..5 Szvoboda Károly üveggyári hutamester, az egylet megalakítója a legjobb üvegeseket szervezte be az egyletbe és a dalkörbe. Az egyesület alapítását kísérő kezdeti lelkesedés azonban hamar elkezdett lanyhulni. Egy évvel az alapítás után az újonnan megválasztott jegyző, Hajek Árpád gyári tanító közgyűlési beszédében az egyesület fennmaradásának fontosságára hívta fel a figyelmet, és a tagság további támogatását kérte, hogy a kitűzött célt teljesíteni tudják. „Midőn egy év előtt egyletünk megalakult, nemes célul tűzte ki a palaczkgyári munkások művelését, tudván azt, hogy tiszteletet csakis művelt embertől lehet várni és kapni; márpedig 4 Balogh, 1996-1997. 107-108. - Gyuris i.m. 104. 5 Szabó é.n. 208-209. - Cs. Sebestyén, 1996-1997. 41. - NML IV. 534. 6. doboz: A Salgótarjáni Palackgyári Munkások Társas Egylete alapszabályai 1.§.-Vratni, 1963. 10. 177
