Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kovács Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. A Bay az egyetlen olyan nemesi család volt, mely előnevét Ludány után vette. A família a XV. század végén szerzett először Ludányban birtokot. Az Árpád-kortól kezdve, a község legjelentősebb birtokosai a Balassák ősei, akik a XIII. század közepe óta voltak jelen a faluban. Mellettük sokáig csak pár jobbágytelekkel rendelkező nemes családok birtokoltak a településen, a Bayak megjelenésével viszont változás állt be a község birtokos struktúrájában. Bár igaz, hogy a Balassa ős Detrik fiák továbbra is a falu nagyobb részével rendelkeztek, ugyanakkor a Bayak birtokhányada is jelentős lehetett, nemhiába vették előnevüket is Ludány után. A Bayakról először 1493-ból kapunk hírt Ludány kapcsán. Ekkor ludányi Nagy Pál4 özvegye, Bay Barnabás5 fiának, Jánosnak zálogosított el Ludányban és Halásziban 2-2 telket.6 1496-ban Barnabás, már ludányi Bayként jelenik meg egy okiratban (Barnabe Bay de Lwdan).7 1524-ben Homokterenyei Mátyás két elhagyott jobbágytelket - Ludányban két fél, Halásziban egy egész - adott át örökösen Bay János fia Mihálynak és Barnabás fia Vitusnak,8 részben az idők folyamán neki nyújtott támogatásért, részben a korábban felvett 100 forint kölcsönért cserébe.9 Egy évvel később, 1525-ben, a Bay család tovább növelte ludányi vagyonát. Werbőczy István nádor fia, Imre ügyét is magára vállalván, ludányi és halászi birtok4 1469-ben Nógrád megye egyik alispánja - Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) DL 65.945, DL 57.131 5 A Bayak első ismert őse, aki 1453 körül származott el Nógrádból Bereg vármegyébe, ahol később beregi főispáni méltóságot viselt. Bay, 1889.170-174., Kempelen, 1911.1. kötet. 498—501. 6 Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára. (RL) C/64, Ludány, 35. doboz - A két Ludány megkülönböztetésére vonatkozó iratok, Alsó Ludány megszerzésére vonatkozó okiratok - Literalia Instrumenta in primis ad aequisitionem Possessionis Alsó Ludány pertinentia - A tranzakcióról készült eredeti oklevél, valószínűleg már a XIX. század elején nem volt fellelhető, mivel az nem szerepel a Ráday család jogtanácsosa, Fatavich István által az 1800- as évek elején készített elenchusban sem. Maga az irat, melyen az információ fennmaradt, valamikor a XVIII. század első felében keletkezett, az utolsó dokumentum, melyre hivatkozik 1721-ből való, így az 1493-as oklevél valószínűleg a 1720-as évek és 1800-as évek legeleje közt tűnhetett el. 7 RL C/64 la. 84. 8 Érdekes módon, Bay Vitus/Videt a család leszármazási tábláin nem szerepeltetik, sem Nagy Ivánnál (Nagy, 1862.1. köt. 88.) sem a Magyar nemzetségi zsebkönyv (56. old.), sem ludány Bay Ferenc nem említi (Bay, 1890. 79—82.). Egyedül a Ráday család jogtanácsosa, Fatavich Ferenc által az 1800-as évek elején készített elenchusban emliti azt, hogy Vitus Barnabás fia volt (Joannem et Vitum filios Bamabae Bay). RL C/64-2a, 10. kötet - a bejegyzés a C/64 la. 84. sz. oklevélre hivatkozik. 9 RL C/64-la 101. 124
