Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Kovács Krisztián: „Most Ludány veve által bennünket…” A Ráday család alsó ludányi históriája
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI. „MOST LUDÁNY VEVE ÁLTAL BENNÜNKET... ” A RÁDAY CSALÁD ALSÓ LUDÁNYI HISTÓRIÁJA KOVÁCS KRISZTIÁN Az idei esztendőben két évforduló is kapcsolódik a XVIIIOXIX. századi Nógrád vármegye egyik - mind politikai, mind kulturális tekintetben - jelentős famíliájához, a Rádayakhoz. 280 éve, 1733. május 20-án hunyt el Pécelen Ráday I. Pál a XVIII. század első felének egyik meghatározó politikusa, akit a losonci családi kriptában helyeztek örök nyugalomra. Az elmúlás mellett azonban egy új élet világra jöttére is emlékezünk, ugyanis 300 évvel ezelőtt 1713. október 1-én látta meg a napvilágot Pál fia, I. Gedeon, korának jelentős irodalomtudósa, mecénása. E nagynevű grófi család, a XVIII. század elején, egy olyan aprócska nógrádi települést választott magának székhelyül, melyet ma már a térképen hiába is keresnénk. Alsó Ludányt, az alig pár száz lelket számláló egykori települést, közel 250 évig birtokolták a Rádayak, melyből 150 évig birtokigazgatási központként is funkcionált. Ez a kis község, a famíliának köszönhetően bekapcsolódott mind a politikai, mind a kulturális vérkeringésbe. Jelen tanulmányunkban a Ráday család emléke előtt adózva mutatjuk be, miként, milyen jogügyletek és öröklések révén szerezte meg a família alsó ludányi birtokát, végigvezetve a Rádayak itteni birtoklását, egészen a község XIX. század közepi eladásáig. ALSÓ LUDÁNY Mindenekelőtt szükséges megvizsgálni a tárgyalt területet, hiszen Alsó Ludány, mint önálló község, ma már nem létezik. Aki már - akár átutazóként, akár látogatóként - járt Ludányhalásziban, tapasztalhatta, hogy milyen hosszú is ez a település. Ennek történelmi hagyománya, hogy egykoron három (sőt, ha a XX. század ’30-as éveiben létrejövő Horkát is ide vesszük - mely viszont soha nem volt önálló község! - négy] település - [Szécsény]Halászi, Alsó és Felső Ludány - tűrte itt a sors viszontagságait. A néhai Alsó és Felső Ludány határa a templom és a kastély volt. Bár a két épület egymás mellett fekszik, ugyanakkor a kastély Alsó, míg a templom Felső Ludányhoz tartozott. Kérdéses az, hogy mikor is válhatott szét a Mohács előtti időkben még egységesként kezelt Ludány. Elképzelhető, hogy a Bay család XV. század végi falubeli megjelenéséhez (melyről alább lesz szó] köthető a 121
