Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Nickel Réka: A „Rimai” identitás kialakulása/kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JUl MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

Az Olvasóegyletből nőtt ki az ország első munkásszínjátszó csoportja is. A „műkedvelőknek” nevezett társaság teljesen öntevékenyen, csekély anyagi támogatással vállalkozott a feladatra, hogy a magyar nyelv ápolását szem előtt tartva tartalmas és színvonalas szórakozást nyújtsanak a közönségnek. 1887. június 19- én a tekepálya helyiségében, szabad téren mutatták be Gerő Károly színművét, a Vadgalambot.31 1939-ben újabb fordulat következett be a műkedvelők életében, amikor igen fiatalon (27 évesen) Vertich József került a műkedvelő csoport élére. Megalakulásuk óta ebben az időszakban, az 1942—1944 közötti években voltak a legsikeresebbek, Vertich József és Somoskői István vezetése alatt.31 32 A háborút megelőző években az igényes színészi játékon és a rendezői munkán túl a díszle- tezés is kőszínházhoz illő színvonalat ért el. A színpadról és a színházteremről az alábbiakat írja Vertich József:

„A Kaszinó földszintjén kapott helyet a gyári élelemtár (köznapi nyelvén: a magazine), annak raktára, a kocsma, az élelemtár kezelőjének lakása és két aprócska szoba, melyekben azok a gyári dolgozók fogyasztották ebédjeiket, akik család híján ide kényszerültek. Az Olvasóegylet véglegesen 1903-ban elkészült otthonának földszintjén volt a hatalmas játékterem, (billiard, kártya, folyóiratok olvasásához asztalok) és természetesen az ’’ivó"! Emeleti részén állt a hatalmas (18x16 m-es) án. „nagyterem", hosszanti oldalán egy kis színpaddal. E terem szolgált a népszerű táncvigalmak otthonául. A színpadocskával szemközti oldal falára lett felerősítve a nagyon nevezetessé vált, kb. 2x1,5 m-es nagyságú, vastag, csiszolt velencei üvegből készült, széles aranyozott keretbe foglalt tükör! [...] Tréfásan emlegettük ifjonci koromban, hogy ez a “nagyterem’’ olyan színházterem, melynek közepén van a vége. (Általában a színházak épületének keskenyebbik oldalán (végén) állt a színpad. Nálunk ez a helyzet 1938-ban, az első nagyobb átalakítás során változott, amikor a színpad mai helyére, jó helyre került. ”33

A munkások és a hivatalnokok együttes szereplése a kasztosodás egyértelmű „feloldása” volt, legalábbis ezt a látszatot keltették. A vezető beosztású tisztviselők törekedtek rá, hogy a közös szórakozás, művelődés ünnepi alkalmain az „egyenrangúság” gesztusait látványosan kinyilvánítsák.34

A gyár üzemi épületeivel egy időben indult meg a munkások majdani lakótelepének tervezése és építése. A lakótelep terveit nagyrészt Schweitzer Zsigmond mérnök készítette 1869-ben. A megvalósítás során a vezérigazgatósági épülettel szemben, az út túloldalán épült a tisztviselők részére egy egyemeletes épület, amelyben négy családot helyeztek el. Az egyemeletes munkáslakások a gyártól

31 u.o. 221.

32 Szvircsek, 1993. 222.

33 Vertich, 1999. 29.

34 Sz. Bányai, 1996. 71.

63