Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI

UZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXV.

Szederjesi Cecília: Falu bányával és gyárral - Salgótarján 1870 táján. In: Oborni Teréz - Á. Varga László (szerk.): Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Eger, 2008.

Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története.

Balassagyarmat, 1998.

Szőnyi Gyula: A magyar városok hitelintézetei. Statisztikai Közlemények 68.

(1937: 3. sz.)

Szvircsek Ferenc: A szénbányászat és az urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban.

In: Kapros Márta - Szvircsek Ferenc (szerk.): Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1996—1997. (21.) Salgótarján, 1998.

Tibay András (szerk.):

Emlékkönyv 1875—2000. Az iskola fennállásának 125. évfordulójára. 2000.

Tóth Eszter Zsófia: A fekete vonat, Cséplő Gyuri, A pártfogolt - Ingázók a dokumentumfilmekben. In: Eszmélet 20. (2008: 77. sz.) 50—75.

Tóth Tamás: A városfejlődés két útja Nógrád megyében: Balassagyarmat

és Losonc a XIX-XX. század fordulóján I. In: Szvircsek Ferenc (szerk.): Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 2000. (24.) Salgótarján, 2000.

Vass Gergely: Bankárok és menedzserek: a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű igazgatótanácsa a századelőn. In: Korall 4. (2003: 14. sz.) 135-158.

The Urban Geography of Salgótarján Between the 1870s and 1944

by Csaba Rács

The 90th anniversary of raising Salgótarján to town rank is an excellent occasion to overview the 150 years of the history of Salgótarján, which is assumed to be more or less well-known. However, we found, that the local interpretations of urbanization and urban development raised numerous unanswered questions. A possible perspective of the answers can be given by historical geography, urban geography. The study analyses the ’village-town’ before 1922 and the young town between 1922 and 1944.

30