Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Közlemények - Fábián József: Salgótarján téképeken
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A belterület esetében az adatgyűjtési technológia 6 ha területen - Rózsafa utca vége - új felmérés, 2 ha területen - Damjanich út egy része - részleges új felmérés (tömbkontúrok felmérése és a tömbbelsők digitális átalakítása), 2067 ha területen - azaz a belterület többi részén - pedig digitális átalakítás volt. A külterületen 17 ha területen történt új felmérés (Kotyháza), 7987 ha területen pedig digitális átalakítás. A különleges külterületi fekvéseken (206 ha) digitális átalakítás történt. A digitális átalakítások a meglévő grafikus ingatlan-nyilvántartási térképek digitalizálásán túl minden esetben magukba foglalták a korábbi numerikus adatok és digitális adatállományok bedolgozását, illetve a be nem jelentett változások bemérését, az attribútum-adatok helyszíni gyűjtését. 16. kép: Salgótarján DAT adatbázisának egy részlete (grafikus motor: DATR) Összefoglalás Egy település fejlődése jól nyomon követhető a különböző időpontban készült térképek alapján. Salgótarján fejlődésének történetét is hűen tükrözik a róla készült térképek. Az új térképek készítésének igényét részben ez a fejlődés, a változás generálja. Salgó és Tarján települések nevével a XVI. század elején készült térképen találkozunk először. A település első utcaszintű térképe - akkor már Salgótarján néven - a XVIII. században készült. A XIX. század második felében bekövetkező robbanásszerű fejlődés jól nyomon követhető az 1867-ben és az 1921-ben készült kataszteri térképek összehasonlításával. A városiasodás, a városi fejlődés történetét pedig az 1963-tól készült kataszteri térképek tükrözik hűen. 240
