Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Közlemények - Fábián József: Salgótarján téképeken

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJt JL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

2. Az első katonai felmérés

Az első katonai (jozefiniánus) felmérésre 1763—87 között került sor. A felmérést nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején végezték, de a munka II. József uralkodása során fejeződött be.

4. kép: Salgótarján és Baglyasalja az első katonai felmérés térképszelvényén1

A felmérés - mint a nevéből is kiolvasható - katonai célokat szolgált. Ennek következménye volt, hogy a térképkészítés nem volt összefüggő, egységes, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata. A munka menetét ugyanis a várható háborús veszély irányai határozták meg. Elsőnek a porosz hadszínteret mérték fel (1763), illetve ezzel párhuzamosan elkezdődött Cseh- és Morvaország, majd Magyarország keleti határának felmérése Máramaros határvidékén a krími tatárok várható betörése miatt. Az utóbbi két felmérést 1768-ra fejezték be. Ezt követte 1766—73 között Erdély és a Temesi bánság. A végére maradtak Magyarország (1780—84) és Erdély belső részei.

Ezek az önálló felvételek nem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, a kicsiből a nagy felé haladva apránként készültek el. Vetületi rendszerük nincs.

A felvétel módja nem volt egyöntetű, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelőbb.

A felmérés során magassági mérés, szintezés nem volt, a térképek nem tartalmaznak semmilyen magassági adatot.

227