Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI J^L MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

rosi terek kormányzása” komplex rendszer, ahol a sokféle szereplő (választott tisztviselők, üzleti élet képviselői) között alapvetően nincs konszenzus. A koalícióképződésben, amikor kialakulnak a partnerség feltételei, a dinamikus gazdasági szereplők szerepe az ún. fejlesztő rezsimekben a legnagyobb, melyek a növekedési központokban alakulnak. Az elmélet képviselői a hatalom funkcióját vizsgálják („power to”, „purposive”), és az informális kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozzák, mely „rezsimek” korántsem demokratikusak, bár többnyire a változások levezénylése, mint a változatlanság hívei.64 Mindenesetre Salgótarjánban a városi közgyűléseken felszólalók gyakran ábrázolják az ipar infrastrukturális igényeit (telefon, úthálózat, villanytelep) a városéval megegyezőnek: „Tekintettel arra, hogy a villanyvilágításnak a község területén tervezett berendezése nemcsak a község mint erkölcsi testület, de a község összlakosságára sőt az egész iparvállalatokra nézve is előnyösnek mutatkozik, (...).”6S Evidens, hogy a vállalatok bekapcsolódtak a település életébe, amikor az ipari munkahelyek teremtésével alapvetően megváltozatták, tulajdonképpen újrateremtették a társadalmi struktúrát, a társadalom szövetét, a kérdés a gyárak és az újdonsült város politikai struktúráinak kapcsolatára és kölcsönhatásaira vonatkozik.

II. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1922-1944)

Förster Kálmán, Salgótarján rendezet tanácsú város első polgármestere, akinek polgármestersége tulajdonképpen lefedi ezt az időszakot, emlékirataiban a két világháború közötti időszakot úgy jeleníti meg, mely a város történetében a „szénporos” időszak után a városiasodással jellemezhető.66

A magyarországi településhálózat, így a városhierarchia is, többek között a trianoni határmegvonás következményeként jelentős változásokon ment keresztül a 20. században, ami egyes városokat érinthetett akár előnyösen is (Mátészalka, Baja), míg mások számára tragikusnak bizonyult. A magyarországi városállományt mindenképp átrendeződésre kényszerítette. A közhiedelemmel ellentét64 Összefoglalva Pálné, 2010. 3—28. „The informal arrangements by which public bodies and private interests function together in order to be able to make and carry out governing decisions.” (Stone, 1989. 6.) Ebben az értelmezési keretben a „városi tér kormányzása” és a munkásosztály városi teret „okkupáló” megmozdulásai állítanak fel egy várostörténeti lencsén keresztül érvényesülő problémát.

65 Salgótarján Nagyközség Képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1893. NML. V. 171/a

66 Önreprezentációjában fontos szerepet játszik polgármesteri sikereinek ábrázolása: „Hogy mennyi és milyen munkát jelentett számomra a hihetetlenül elhanyagolt Salgótarjánnak valamennyire való rendbe hozása, azt csak az tudja kellőképpen méltányolni, aki Salgótarjánt 1922 előtt és 1943 után, vagyis 21 évi polgármesteri működésem elején és annak végén látta." (Förster)

21