Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Marta Mácelová volt az, aki a besztercebányai leletanyag alapján három nagyobb korszakra osztotta fel a bányavárosbeli kályhásműhelyek működését. Ezek szerint a 15. század második negyedében még nem beszélhetünk szentábrázolásokról, ezen ábrázolások csak a 15. század közepén jelennek meg.77 Ezek a csempék még elnagyoltak, kevésbé jól kidolgozottak. Változás a 15. század utolsó harmadában következett be, mikor fafaragó mesterek elkészítették a besztercebányai szárnyas oltárokat. Valószínűsíthetjük, hogy az ő segítségükkel készíthették el a fazekasok az első részletesebb negatívokat. Salgóra már ezeknek a csempéknek kis mértékben módosult változatai jutottak el, ám tökéletes párhuzamaik megtalálhatók szűkebb földrajzi környezetükben - Fülek várában, az egri várban és Szécsény városában egyaránt. A Salgón talált csempéket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az azonos típusba tartozók - a kettős pártasoros csempe kivételével - az azonos méretek és részletek miatt egy nyomódúcból kerültek ki, s mind azonos technikával készültek, vagyis a nyomódúcba vászondarab segítségével préselték bele őket, ezért hátoldalukon jól látható a textillenyomat. A kettős pártasoros csempék esetén viszont látható, hogy mind a csempe színében, mind a kidolgozásban eltéréseket láthatunk. Ennek oka lehet a már korábban kifejtett elmélet, miszerint a csempék az eltört, megsérült darabok pótlására készülhettek. A salgói vár itt bemutatott kályhacsempéi estében megállapíthatjuk, hogy azok a rendelkezésre álló adatok és az eddig ismert párhuzamok alapján a 15—16. század fordulójától a 16. század első feléig keltezhetők. Emellett az is valószínűnek tűnik, hogy az egyes csempék megegyező alapanyaga, mázazása, méretei és kidolgozásbeli azonosságai miatt a szécsényi és a salgói Szent Pétert ábrázoló kályhacsempék egy nyomódúcból származhatnak, vagyis egy műhely gyárthatta ezeket. A műhely pontos helye egyelőre nem ismert. Ha elfogadjuk, hogy nem a törökök rakatták a kályhákat, akkor azokat mindenképp 1554 előttre kell kelteznünk, amely megegyezik az egyes csempetípusok keltezésével, vagyis a 15. század végével, a 16. század első felével. Az azonban, hogy közelebbről mikorra is datálható, melyik birtokos építkezéséhez köthető a kályhacsempékből álló és a szemeskályha rakása, a rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthető el. 77 Mácelová, 2006. 14. 196
