Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Bizonytalan, Szent Pált vagy Szent Imrét ábrázoló kályhacsempe Sajnos egy, a restaurátor által az utóbb ismertetett két csempe alapján kiegészí­tett, téglalap alakú (21,5x39,5 cm) kályhacsempéről nem lehet teljes bizonyos­sággal megállapítani, hogy mely szentet ábrázolta, ugyanis éppen a fülkében el­helyezkedő alak arca és a rá jellemző attribútum, tárgy nem került elő. (13. kép) Bár a jobb és baloldali oszlop ebben az esetben is hármas tagolású, az egyéb részletekben eltérések mutatkoznak a bizonyosan Szent Pált ábrázoló csempék­től. A boltívet alkotó ívsorok alsó lezáró virágai tömörek, hármas sziromként je­lentkeznek. A fülke hátterében apró, jól kidolgozott virágok figyelhetők meg. A töredéken látható hajfürt-töredék sem egyezik a két másik kályhacsempén látha­tóval. Emellett a szent kezében tartott tárgy töredéke sem emlékeztet pallos rész­letére, akár bot is lehet. Ebből kiindulva azt is feltételezhetjük, hogy a fülkében Szent Imre állt, virágos jogarral a bal kezében. Szent Imrét ábrázoló, majdnem teljesen ép csempe került elő Kalmár János ásatásai során Füleken. Ezeken Szent Imre alakja kissé balra fordulva látha­tó, bal kezében leveles-virágos ágat tart, jobb kezével köpenyét fogja össze. Az előzőekben említett besztercebányai darabokkal mutat rokon vonásokat, mivel gyöngysorkereteléses aureolája túlnyúlik a csempe belső keretén. így a virágok - vagyis a stilizált liliomok - léte alapján tökéletes párhuzama lehetne a salgói lelet­nek. Fülekről ismert zöldmázas és vegyes mázas példány is. Utóbbin a szent sárga alapon kék kerettel, zöld köpenyben és fehér ruhában látható, sárga nadrágban és fekete csizmában.63 A kevésbé díszes, egyszínű kályhacsempék kivitelezésükben különböznek a vegyes mázú darabtól, látható, hogy nem egy formával készítet­ték őket. Utóbbinál az aureola gyöngysorkeretelés nélküli, azonban a virágos ág jobban kidolgozott. A csempéket Kalmár János a 16. század első felére keltezte.64 Egy Egerben előkerült, szintén Szent Imréhez köthető töredék többszín mázas, hosszúfürtös fejet ábrázol. Az alakot aprólékosan kidolgozták. Az arc világoszöld alapon fehér mázzal van bevonva, haja pedig sötétzöld színű. A fejtetőt és a hom­lokot három, csigás hajfürt ékesíti. A szemek plasztikusak, rajtuk az íriszt külön jelezték.65 A csempét a Füleken előkerült kályhacsempe alapján sikerült kiegészí­teni és azonosítani. Kádár Zoltán a 16. század első felére keltezte.66 A Szent Imrét ábrázoló csempék legnyugatabbra előkerült, számomra ismert darabja a dévényi várból származik. A csempét Jozef Hosso a 16. század elejére keltezte.67 A téglalap alakú csempén a szent alakja jobbra fordul, bal kezében vi­63 Kalmár, 1959. 24. 64 Kalmár, 1959. 24. 65 Kádár, 1952. 70. 66 Kádár, 1952. 70. 67 HoSSo, 2005. 142. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom