Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Szent Pált ábrázoló kályhacsempék Szintén a kisciszternából került elő az a két, besztercebányai párhuzamok alapján erősen kiegészített kályhacsempe, mely Szent Pált ábrázolja. A csempék téglalap alakúak (21,5x39,5 cm), dongás hátúak, egyenesre vágott peremük mély hornyolatú. A csempetükröt hármas tagolódású, középen csavart díszítésű oszlopokon álló boltív kereteli. A boltív alatt oszlopfőkből kiinduló ívsor helyezkedik el, mely alul kis díszítményekben - feltehetően virágokban - végződik. A boltív által közrefogott bemélyedő fülkében Szent Pál aureolás alakja látható. A szent alakja balra fordul, bal kezében pallost tart. Az alak haja fürtökbe göndörödik, bajuszt és kettéfésült szakállt visel. A szent bő redőzetű köpönyeget visel, mely a mellkason kapcsolódik össze. Köpönyege alatt egyszerű inget visel. A csempe párhuzamai Besztercebányáról, a Bothár-házból ismertek, ahol 1894- ben Bothár Samu feljegyzései szerint négy darab kályhacsempe került elő Szent Pál ábrázolásával. Mint az Iparművészeti Múzeum leltárkönyvéből kiderül, ezek között egyaránt akadtak mázatlan és zöld mázas darabok.57 Ezeket azonban a Saigon talált csempéktől több részlet is megkülönbözteti. Ami első pillantásra szembetűnik, hogy a besztercebányai darabok négyzetesek. Ám azonosságok is megfigyelhetők. A szent szintén jobbra fordul, ruházata is egyszerű, s bal kezében pallost tart. Eltérés csupán a haj és a szakáll, valamint a gyöngysor-kereteléses, a peremet elérő aureola kivitelezésében látható. Ez sajnos a salgói daraboknál a töredékesség miatt nem volt megfigyelhető. A füleki várból szintén került elő Szent Pált ábrázoló kályhacsempe részlete, egy zöldmázas fejtöredék. Rajta jól megfigyelhető a jellegzetes szakáll és a hajfürt,58 melynek alapján Besztercebányán előkerült társával teljesen megegyezőnek tartható. Szent Pétert ábrázoló kályhacsempék A salgói várból mindössze egy kiegészíthető, Szent Pétert ábrázoló fehér anyagú, dongás, zöldmázas, négyzetes (21,5x22 cm) kályhacsempe (10. kép), valamint egy szintén zöldmázas töredék került elő. A töredék többi darabja sajnos nem került elő, azonban ezen látható volt a szent attribútuma, a kulcs, így ennek, valamint a teljes csempének köszönhetően rekonstruálni lehetett. A várudvaron előkerült darabon belső pálcataggal díszített hornyolt keretben gótikus kulcs látható, mely méreteiben és részleteiben megegyezik a kisciszternából előkerült csempén láthatóval. Ezek alapján a salgói várból előkerült mindkét, Szent Péter alakjával díszített csempe négyzetes volt. 57 S. Cserey, 1974. 209. 58 Kalmár, 1959. 26. 189
