Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEIJLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A másikodik párhuzam a füleki vár ásatásán került elő 1944-ben. A csempék részleteik kidolgozásában megegyeznek. A füleki csempe azonban ebben az eset­ben többszínmázas. Kalmár János közlése szerint a szőlőleveles-indás rész, vagy­is a külső keret zöldmázas, maga a belső keret sárgamázas. A belső kereten belüli fekete mezőben sárga rozetta látható, melyből öt fehér virágszirom nő ki, a négy sarok felé hajló erezett levelek pedig szintén zöldmázasak.11 Ebből kiindulva fel­tételezhetjük, hogy a salgói csempe virágmotívuma is ötszirmú lehetett. Kalmár a Füleken előkerült csempéket a mellettük előkerült érmek és a rétegviszonyok alapján a 16. század elejére keltezte.11 12 A harmadik analógia Szécsényben, a Belváros 1980-as években zajló ásatásakor került elő. Az egyik, itt talált fehérre égő anyagú töredék vegyesmázas. A szirmok barna, a levelek kékesfehér ónmázasak, míg a háttér zöld ólommázas.13 Bár a töre­dék kis mérete miatt a feldolgozó nem szerkesztette ki a teljes csempét, a salgói és a besztercebányai darabok ismeretében feltételezhető, hogy ebben az esetben is ötszirmú virág, s a sarkok felé húzódó négy erezett levél tölthette ki a csempetük­röt.14 Egy további mázas csempén látható az indás szőlőfürtös-szőlőleveles díszí­tés, azonban ebben az esetben a csempetükör középső részén valószínűleg nem a már ismert rozetta foglalt helyet.15 Az itt előkerült csempéket az ezeket feldolgozó Bodnár Katalin általánosságban a 15—16. századra keltezte.16 A rozettás-indás csempe motívumváltozatai A rozettás-indás díszítés igen elterjedt motívumnak számít. A rozettamotívum fel­tehetőleg nyugat felől, Svájc területéről érkezhetett Magyarországra, legalábbis erre utal az a nagyszámú kályhacsempe, melyeket Tamási Judit dolgozott fel 1995-ben megjelent monográfiájában.17 A rozetta már a budai lovagalakos kályha csempéi­nek egy típusán is megjelenik, igaz, itt a levelek jobban kidolgozottak, részleteseb­bek, ezekhez képest a Saigon előkerült példány levélmintája már egyszerűsödött. További, a Saigon találthoz hasonló csempék kerültek elő az ónodi várból. A tö­redékeken látható, hogy többszörös keretelésűek, azonban a szőlőindás díszítés teljességgel hiányzik. Maga a virágmotívum sem teljesen azonos a Saigon találttal, hiszen itt egy négyszirmú változatról van szó.18 Tomka Gábor véleménye szerint 11 Kalmár, 1959. 29. 12 Kalmár, 1959. 29. 13 Bodnár, 1988. 14. 14 Bodnár, 1988. 15. 15 Bodnár, 1988. 10. 16 Bodnár 1988. 9. 17 Tamási, 1995. 18 Tomka, 2007. 243. 1. kép 3. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom