Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEULL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A fenti táblázatokból, ábrákból arra is magyarázatot kaphatunk, hogy miért érintette érzékenyen Balassagyarmatot a 1889/1890-ben kirobbant, a megyei közvéleményt erősen megosztó megyeszékhely-vita.48 Losonc minden „piaci” mutatóban és összességében is felülmúlta a megyeszékhelyet. „Felső-Nógrád” természetes gazdasági központja volt. Az igazgatási központi helyi funkciókat hordozó intézmények jelentős része ennek ellenére Balassagyarmaton székelt. A polgári közigazgatás, adminisztráció valóságos központja volt korszakunkban. A tizennyolc különböző hivatal, melyek egyúttal a fejlődés forrását is magukban hordozták az állami beruházások révén, a „teljes értékű megyeszékhely szintű” városok hierarchikus szintjéig „emelték” a várost, 1900-ban 34. volt a magyarországi városállományban. Losonc a „teljes értékű középvárosok” között szerepelt a 68. helyen.49 A megyeszékhelyi cím elvesztése Balassagyarmat számára az állami és vármegyei beruházások, a tisztviselőréteg és értelmiség bevándorlásából fakadó népességtöbblet, egyáltalán központiságából fakadó vonzerejének elvesztését jelentette volna.50 Losonc mozgalma végül nem vezetett eredményre. Akár a megyeszékhely-vita előzményének is tekinthetjük a Salgótarján és Fülek közötti feszültséget, ugyanis mindkettő az igazgatási szerepkört hordozó intézmények ellenőrzéséről szólt. Már az 1870-es évektől érzékelhető volt a törekvés a nagyközséggé alakuló Salgótarján részéről, hogy a járásszékhely Fülektől - ebből következően - kisvárosi hierarchiaszintű intézményeket vonjon el.51 Többnyire sikeresen, még ha ezek diszperziós értéke és mennyiségi mutatóik alapján súlya, volumene is jóval elmaradt Balassagyarmat és Losonc magasabb hierarchiaszintű intézményei mögött. Salgótarján 1878-tól szolgabírói, 1900-tól járásbírósági, 1902-től adóhivatali központ lett.52 Salgótarjánban a városi szerepkörök „tisztaságát” leginkább a (gyár)ipar befolyásolta. Erről a város funkcionális típusa is árulkodik (3 táblázat). 3. táblázat: A keresők száma és aránya 1910-ben (saját)53 A keresők száma és aránya, 1910 mezőgazdaságban Ipari )an tercier szektorban, egyéb Salgótarján 170 fő 3.1% 3798 fő 68.7% 1564 fő 28.3% Balassagyarmat 659 fő 14% 1446 fő 30.7% 2606 fő 55.3% Losonc 220 fő 3,3% 2750 fő 40.8% 3772 fő 55.9% 48 Lásd erről Kosján, 1989. 53—61. 49 Beluszky, 2003. 527—528., Borovszky, 1911. 685—686., 719. 50 A helyi újságok hasábjain olvasható üzenetváltások (diskurzusok) a két város egészen eltérő „megcsinálását”, konstrukcióját is olvashatóvá teszik. Például Nagy, 1989. 62—67. 51 Parti, 2007. 326-329. 52 Salgótarján történelmi kronológiája 1. 53 1910. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként alapján 18
