Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Irodalomtörténet - Juhász Csilla: A szerelem rossz útjai, vagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő alakjai?
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. történetet, finomította, árnyaltabbá tette a jellemrajzot, bonyolultabbá formálta a lélekben dúló hatalmas küzdelmet, s a főhőst egyben rokonszenvesebbé, bűntele- nebbé, ártatlanabbá avatta. ”28 „Phaedra a vágy és a bűntudat tragédiája. ”29 Racine a végzetes vágyról írt, amely az embert a bűn és a pusztulás örvényébe sodorja. „Bennem a vágy minden őrülete” - mondatja a romlás szélére jutott Phaedrával. „Racine janzenista erkölcse szerint a bűn és a pusztulás akkor keletkezik, amikor a kegyelem híján élő ember nem tud úrrá lenni vágya felett. ”30 Ez az ún. válság-pillanat. A Vágy beköltözött a kiszemelt áldozatok idegrendszerébe, s belül marja szét az embert. „Bár a szívemet is tudnám bűntelennek” - mondja Phaedra. „Halandó vagy: a rád kimért sorsot viseld el”31 - tanácsolja a dajka, Oinone a királynénak, aki épp e mindennapi sorsot képtelen elviselni. A mélyen keresztény Racine drámavilága a görög tragédiaírók világával érintkezik, ugyanis az ember ott is, itt is a végzet akaratát hajtja végre vagy szenvedi el. „Az ég oltott keblembe gyászos szenvedélyt - vallja Phaedra -, szörnyű bűn, mi így elátkozott. ”32 Theseus athéni király Minos krétai uralkodó leányát, Phaedrát vette feleségül. Előző házasságából, az amazonok királynőjétől is van egy fia, a daliává serdült Hippolytos. A történet kezdetén Phaedra már nem „él”33, mert megszállta a vágy. Letagadná, de nincs nyugalma, mert úgy érzi, beleőrül ebbe. Ez a szerelem „nem szándék, elhatározás vagy akarat kérdése volt, nem ő választotta ki a neki tetsző kedvest: az istenek bosszújaként a lélek mélyéből váratlanul tört rá a bűnös vágyakozás lebírhatatlan szenvedélye. ”34 A királyné ezt követően elmondja bizalmasának önvádoló vallomását: szereti férje fiát, Hippolytost, ami természetellenesnek számít (legalábbis ő ilyennek érzi). „Vénus átka és halálos haragja”35 sújtja őt vele. Az erkölcsi felfogás szerint azonban eltúlozza ezt a borzadást, önmaga és az istenek vádolását, hiszen a puszta kísértés még nem számít bűnnek. Dobossy László azt vizsgálja, miért szenved az athéni királyné. Vélhetően azért, mert a janzenista tan szerint a kísértés leküzdéséhez isteni kegyelemre van szükség, Phaedra pedig érzi, híján van e kegyelemnek. Vétke nem a vérfertőzés, amelyet állít - hiszen ez távol áll tetteitől -, hanem az, hogy kegyelemnélkülinek vallja magát, ami kishitűségét táplálja. E kegyelemnélküliség érzése nem abból ered, hogy természeténél fogva fenevad vagy szörnyeteg lenne. A magyarázat egyszerű: 28 http://hu.shvoong.com/books/mythology-ancient-literature/1675350-phaedra/ (2010.03.23.) 29 Dobossy, 1963. 220. 30 Dobossy, 1963. 223. 31 Dobossy, 1963. 223. 32 Dobossy, 1963. 224. 33 Dobossy, 1963. 225. 34 http.//hu.shvoong.com/books/mythology-ancient-literature/1675350-phaedra/ (2010.03.23.) 35 Dobossy, 1963. 226. 175
