Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Irodalomtörténet - Juhász Csilla: A szerelem rossz útjai, vagy hogyan szerettek a realizmus irodalmának kiemelkedő alakjai?

NEOGRAD 2011 • A NOGRAD MEGYEI

UZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

A SZERELEM ROSSZ ÚTJAI,

AVAGY HOGYAN SZERETTEK A REALIZMUS IRODALMÁNAK KIEMELKEDŐ NŐALAKJAI?

JUHÁSZ CSILLA

A 19. század alapvetően a polgári demokratikus forradalmak és a modern nemzetállamok kialakulásának kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus; a legmeghatározóbb szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A történettudományban használatos a hosszú 19. század kifejezés, ami a francia forradalomtól (1789) az első világháborúig (1914— 1918), illetve az azt lezáró békeszerződésekig (1919—1920) terjedő korszakot jelöli.1

Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte.1 2 A magyar ipar a 19. század második felétől, igen alacsony szintről indulva, az I. világháború előtti időben már sikeres évtizedeket tudhatott maga mögött. Ezt tanúsítja az iparos népesség számának növekedése. A bányászattal és iparral foglalkozó népesség száma 1869-ben még csak 694 729 volt (az összes kereső népesség 10,1%-a), de 1880-ban már 832 851-re (11,6%-ra), 1890-ben 95 687-re (12,5%-ra), 1900-ban 1 270 539-re (14,4%-ra) és 1910-ben 1 543 507-re (17,2%-ra) emelkedett.3

Ami a gazdasági helyzetet illeti, óriási fellendülés indult meg az 1850-es években. Emellett liberális gazdaságpolitika jelentkezett a kiegyezés után. Magyarország teljes gazdasági önállóságának elérése volt a cél (számos könnyűipari középüzem alakul, de a lemaradást nem sikerül behozni). Igen jelentős lett hazánkban a finánctőke. A mezőgazdaság vezető szerepe megmaradt.4

A kiegyezés rendszere konzerválta a korábban létező társadalmi problémákat. Például a nagybirtokos réteg birtokolja a gazdasági hatalmat és a politikait is. A nagypolgárság száma lényegesen kevesebb és a fontos gazdasági pozíciókhoz nem társul politikai súly. A dzsentri igyekszik megtartani politikai befolyását, mivel a gazdaságit egyre inkább elvesztette. A középpolgárság értékrendje is a dzsentri1 http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad (2012.06.19.)

2 http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A Ízad (2012.06.19.)

3 http://www.mek.oszk.hu/02100/02I85/html/344.html (2012.06.19.)

4 http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/24het/tori/tori24.html (2012.06.19.)

167