Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Bátki József szakrális alkotásai Salgótarjánban
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JUL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. vény) méltó környezetet kapott. Tekintettel az architektúrára, a szekrény fölött levő főfalon a mély színű - mintegy a szentek szentélyének függönye van festve, oly hűséggel, mintha valóban mély hullámokban omlana le a magasból. Efölött a legjelentősebb motívumok vannak festve, tekintettel arra - mint mondtam -, hogy semmiféle figurális festés nincs megengedve. - Ezek körül csoportosul az illatszerek oltára, majd az „ígéret földjének” stilizált gobleinszerű tájképe. A mennyezet mélykék, szinte szabad látóhatárt nyit a magasba, rajta a sötétebb égboltban fénylő Mózes-tábla, mannaeső, frigyszekrény, a tenger szétnyílt, stilizált hullámaival s a harsonák. A mély égszínkék célja az is, hogy a templom többi része ezáltal a régi templomok sátorszerűségére emlékeztessen. A főhajót körülveszi fönt 12 színes rosetta, a 12 törzs jelzéseképp, megfelelő színben csoportosítva és a főfalhoz viszonyítva. A művészi elképzelés, a kivitel tökéletes munkája az elhanyagolt templomból csodálatos szépet produkált. A meglepetés kellemes érzése fogja el a belépőt s a festés tartalma alatt sokan nézték meg a munkát. A legutóbbi zsidóünnepek alatt sok idegen csodálkozással szemlélte a jelentős és tetszetős motívumokat s megelégedéssel fogadták a keresztény művész produktumát, akinek műve alapos jártasságról és művészi tehetségről tett tanúbizonyságot. A pestújhelyi újság is beszámolt Bátki József sikereiről. Említi a cikk a zsinagóga kifestését is, melyben utal a Munka című folyóiratban közzétett „hosszabb tanulmányra” és elismerően szól Bátki művészetéről: „Bennünket, pestújhelyieket, kik Bátki Józsefet magunkénak mondhatjuk, büszkeséggel tölt el sikere és nagyon jólesik hallanunk, hogy ennek a túl szerény, de annál tehetségesebb művésznek az idő meghozza a jól megérdemelt sikert és elismerést. Mint örömmel halljuk, állandóan szebbnél szebb megbízatásokkal halmozzák el. Legújabb sikeréhez melegen gratulálunk. ”11 12 A salgótarjáni zsinagóga falfestményeinek sikereinek köszönhetően 1928-ban Bátki Józsefet a kolozsvári zsinagóga kifestésével is megbízták. Zagyvaróna: Szent András templom falfestményei Bátkit 1934-ben ismét hazahívták. Most a szülőfalujában álló templom kifestésre. A templom Szent András titulusa újabb keletű, körülbelül kétszáz esztendős. A korábbi időben a Szent Háromság nevet viselte. Az eredetileg Árpád-kori, 1200 körül épült, mai formájában neoromán stílusú templom történetében három építési szakasz különíthető el. Legrégebbi része a szentély, a korabeli várkápolna, mely a feltételezések szerint eredetileg sík mennyezetű és félkörív alakú lehetett. A szentély mai formáját a következő meghatározó jegyek jellemzik: boltíves, déli oldalán román stílusú tölcsérablakok, lapos keresztboltozat és diadalív. Az építés második szakasza a szentélyhez ferde síkban kapcsolódó, északnyugati oldalán 11 Munka folyóirat V. évfolyam, 40. szám, 3.p. 12 Pestújhelyi Újság, 1927. november 20. 150
