Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Kazareczki Noémi: „A mezőváros szolgálatában” Városi identitástudat egy szécsényi hivatalnok dinasztia történetének tükrében

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JX MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

A 19. század végén ide települt Niedermann család neve évtizedekre összefonódott a mezőváros intézményeinek működtetésével. A felvidéki származású família ősei is komoly hivatalokat bírtak. Niedermann András (1788—1854) Esztergom város pénztárosa volt, fia, Ignác (1828—1913) Pozsonyszentgyörgyben főtanítói, igazgatói posztot töltött be. Ignác két fia, Vilmos és Sándor új lakóhelyéül Szé- csényt választotta, ahol „gyökeret eresztve” felelős tisztségeket vállaltak, településüket szolgálva.

Niedermann Sándor (1876—1945) ága

Niedermann Sándor (1. kép) 1876-ban Pozsonyszentgyörgyben született, középiskoláit szülőhelyén, a tanítóképzőt Modorban végezte, 1897-ben szerezte meg oklevelét. 1898 óta elemi iskolai tanár Szécsényben, majd 1914. április 28-án átvette az iskola és a faiskola vezetését is.3 Ezen kívül tanított az iparostanonc iskolában is, melyet 1888-ban alapítottak, továbbá tagja volt az országos nyugdíj- intézetnek. Többször tartott különböző témákban ismeretterjesztő előadásokat a Szécsényi Katolikus Népkörben. 1912-ben például A házinyúl tenyésztéséről,4 A Gondviselés Országos Temetkezési Vállalat ismertetéséről,5 és A nevelés feleségeiről,6 melyeket a Szécsényi Hírlap is leközölt.

Tíz évvel később is tartott előadást, de az nem derült ki, milyen témában. Erről már egy másik helyi lap, az Ipoly adott hírt.7 8 9

1928. szeptember 13-án az általános tisztújítás alá eső községi elöljárói állások betöltésekor a tanácsosok közé beválasztották Niedermann Sándort. 1930. március 24-én már közgyámnak választatott és a Katolikus Legényegylet pénztárosi feladatát is ellátta. 1930-ban lett igazgatója az iparostanonc iskolának.10

Fia, József 1907-ben született, 1927—1929 között Nógrádszakálon volt jegyzőgyakornok, 1932—1933 között Etyeken helyettes segédjegyző. Pécsett jogi doktori címet, jegyzői képesítési bizonyítványt 1931-ben Nyíregyházán szerzett. 1933-ban segédjegyzőként dolgozott Mihálygerge községben. Szécsényi képvi3 Galcsik, 2002. 124.

4 Szécsényi Hírlap, 1912. 5. sz., 3.

5 Szécsényi Hírlap, 1912. 8. sz., 3.

6 Szécsényi Hírlap, 1912. 12. sz., 3.

7 Regős János főjegyző a Keresztény Népkörben vezette be a Népies Ismeretterjesztő előadások sorozatát. Az előadások sikeresek voltak, olyannyira, hogy a népkör helyisége is kicsinek bizonyult. Sőt, a könyvtári órák után a könyvtár állománya is kiürült. Az előadások sorozatát csak a tavaszi munkák megkezdése szakította meg, de a hallgatók kívánságára ősszel újra elkezdték.

8 Galcsik, 2002. 153.

9 Galcsik, 2002. 160.

10 Ladányi, 1934. 446. Pacséri, 1900.242. Szigorú ember hírében állt a visszaemlékezések szerint.

128