Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJ A MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. hozzá a nyeremény költségeihez.)60 1937-ben a SSE pályán rendezték meg a vár­megye legjobb leventéje és levente céllövő versenyt. A megye hat járásának és a két városának csapatai szálltak versenybe. A legjobb levente egy Bőze Tibor nevű kisterenyei versenyző lett. A főnyeremény a hagyományos volt: a felkantározott lovat ezúttal Baross alispán alapítványának kamataiból vásárolták meg.61 Az alapszabály szerint a leventéket szellemileg is oktatni kell és nekik is elő kellett állni időnként színpadi produkciókkal. A kezdeti időkből olvasható hír a „Munka” c. helyi lapban, hogy acélgyári vagy bányai leventék ismeretterjesztő es­teket tartottak. Az általában télen megtartott önképzőköri szintű előadásokat oly­kor vegyítették rövidebb színművek előadásával, filmvetítéssel. 1926 januárjában az acélgyári leventék és cserkészek tartanak rövid ismeretterjesztő előadásokat, majd a cukorgyártásról vetítenek egy filmet. Utána a helyi dalárda színesítette az estet. Hasonló estet tartottak ugyanekkor Salgóbányán is.62 A forgácsi leventék téli erkölcsi és szellemi képzését Bóth Gyula társulati igazgató tanító tartotta. Ugyan ezen a foglalkozáson került sor egészségügyi témájú előadásra. Dr. Soltész József társulati főorvos tartott ismertetőt az életmentésről és a különböző fertőzések el­leni védekezésről.63 Gyakoriak voltak a műkedvelő estek. A műsorszámokra az oktatók tanították be a leventéket, ők is rendezték a műsorszámokat. A kultúresteket farsangi idő­szakban olykor reggelig tartó táncmulatság követte. Az előadásokra és mulatsá­gokra befolyt bevételt a leventeegyesület nyári táborozásra, valamint a szertár bővítésére használták fel. A korszakban gyakori műsoros estek műsorszámai a kor irredenta-hazafias szellemében fogantak, olykor egy könnyedebb népszínmű is bemutatásra került. A példa kedvéért a „Munka” által „hangyaszorgalmúnak” titulált hirschgyári leventék egy 1926-os, a leventeotthonra gyűjtő műsoros, majd táncmulatságos estjének programja: 1. Horváth Géza gyárvezető prológja, 2. Hi­szekegy, 3. Dalegyveleg, 4. Szavalat, 5. „Rákóczi lobogója” c. egyfelvonásos da­rab, ünnepi beszéd, vonósnégyes, irredenta dalok.64 A kultúrestek szervezésében is lemaradásban voltak a szétforgácsoltabb társa­dalmi összetételű, vállalati hátszél nélkül működő városi leventék. Első műsoros estjüket csak 1928 novemberében rendezték a Római Katolikus Olvasókörben. A „Munka” részéről dicséretben részesülnek, de ledorongoló a hangvétel a tár­sadalmi közöny miatt. „Hol voltak azok, akiknek elsősorban érdekük az, hogy fiaik nemes lelkűek, egészségesek, tanultak, udvariasak, vallásosak, igaz magyar minden tulajdonságával felruházottak legyenek? Hiába kerestük őket, csak ketten 60 A Munka. 1932. 10. 08. 61 A Munka. 1937. 10. 02. 62 A Munka. 1926. 01. 06. 63 Uo. 64 A Munka. 1926. 01.27. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom