Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Kazareczki Noémi: „Fekete krónika” – Bűnügyek a 20. század eleji nógrádi sajtó tükrében

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEíJ X MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

SZ. H. 1910/5. sz. 3. p.

“Betörők garázdálkodása” Müller szövetkezeti üzletvezetőt kirabolták, a fiók tartalmát 500 Koronát elemeitek. Ugyanazok a betörők a Járásbíróságról Szerémy Béla járásbíró 445 Koronáját is elvitték.

A leghírhedtebb eset, melyet még az országos lapok is leközöltek 1910. június 25-én történt, amikor, Dr. Szőke Jenő25 (4. kép.) ügyvéd lelőtte Reök Istvánt26 (1881-1910) a szécsényi járásbíróság (5. kép) jegyzőjét, akivel szembetalálkozott az utcán. Az áldozat édesapja ismert személyiség volt, Reök Iván27 (1855-1929) vízügyi mérnök, országgyűlési képviselő, aki az egyik leghíresebb szecessziós palota, a szegedi Reök-Palota28 építtetője is volt. Sőt, Munkácsy Mihály unoka- testvére! A hétgyermekes Reök Iván az országos hírű palota legnagyobb, tizenkét szobás lakásában élt családjával, de három bérlakás és a tervező irodája is helyet kapott. A fia ellen elkövetett gyilkosságot “szécsényi drámaként” emlegették országszerte. Az alábbi cikk pontosan tudósította az eseményeket.

SZ. H. 1910/26. sz. 2. p.

“A szécsényi dráma” Történt, hogy június 23-án Szókéné este a szokottnál később 9 órakor ment haza. Férje fáradtan dőlt a díványra, ideges lett és kérdezgetvén a nevelőnőt Nagy Margitot, aki azt mondta neki: “Hát keresse meg. Meg lehetne találni, de hát miért nem vigyáz rá jobban. ” Ezután Dr. Szőke a nevelőnőt és a nejét is kérdőre vonta. A nevelőnő Dr. Reök Istvánt látta a feleségénél éjjel látogatást tenni. Dr. Szőke 24-én reggel Besztercebányára utazott, ahol anyósa lakik, s rokonságát a válás miatt Szécsénybe hívatta. A kibékítés nem sikerült és Szókéné is megerősítette a a nevelőnő vallomását. 25-én délelőtt 9 óra körül Niedermann

25 1878-ban született Rimócon, a Szécsényi Hírlap első felelős szerkesztője volt.

26 Reök Iván és Kelemen Ida hét gyermeke közül (Margit, Mária, Etele, Gizella, Iván, Andor) a legidősebb fiú volt.

27 Reök István (1816—1877) Munkácsy Mihály nevelőapjának legidősebb fia. Középiskoláit Szarvason, a műegyetemet pedig Zürichben végezte. Munkácsyt többször meglátogatta Párizsban ez idő alatt. Részt vett a Duna-szabályozás munkálataiban és az 1879-es szegedi árvíz idején kormánybiztossági tag. 1883-tól a szegedi Folyammémöki Hivatalnál dolgozott, valamint két alkalommal Kossuth-párti országgyűlési képviselő, Horgoson nagy földbirtokkal rendelkezett. (Czeglédi, 2001. 95.)

28 Az 1879-es árvizet túlélt korábbi lakóházat 1885-ben vásárolta meg Reök Iván. A nemzetközi szinten is kimagasló tiszta floreális épületet Magyar Ede tervezte 1906-ban. 2007-ben újították fel, azóta kulturális központként működik. (Bagyinszki—Gerle, é. n. 50.)

20