Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Kazareczki Noémi: „Fekete krónika” – Bűnügyek a 20. század eleji nógrádi sajtó tükrében

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEIJLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

A tárgyalás végkifejlete közfelháborodást okozott, hogy a gyilkosságot büntetlenül meg lehetett úszni. Ennek morális következményeiről írt terjedelmes cikket Ambrus Zoltán: A nagyváros a kisvárosnál címmel a Nyugat irodalmi folyóiratban. Szerinte bármilyen ítélet született volna, a közvélemény akkor sem lett volna elégedett.34

Az Est c. lap A Szőke-pár válópöre címmel a válásról is beszámolt: „Tárgyalás a balassagyarmati törvényszéken, Balassagyarmat, szeptember 28. ” Dr. Szőke Jenő ismét megjelent a bíróságon, hogy válasszák el feleségétől, és hagyják a gyermekeket az apánál.

A válópörben, melyet a férj indított meg, ma volt az első tárgyalás Kecskeméty Géza törvényszéki bíró előtt. Szókéné nem jelent meg, Szenes Alfréd balassagyarmati ügyvédet bízta meg képviseletével.

Szőke a következőket mondta: - Kérem feleségemmel, Grün Arankával való házasságom felbontását. Indokom: beigazolt házasságtörés és feleségemnek a házassági köteléket sértő magatartása. - Kérem ezenkívül, hogy a bíróság a gyermekeinket nekem ítélje meg.

Szókéné ügyvédje Dr. Szenes mondta: - Ügyfelem ellenzi a házasság felbontását. Csupán azt ismeri el, hogy Reök Istvánnal tényleg házasságtörést követett el, de a férj egyéb állításait, hogy házassági kötelességeit nem ismerné, tagadja. A békítés során Dr. Szőke leszögezte, hogy megmarad álláspontja mellett, még felesége bé- külni akar. A bíróság elrendelte a gyilkossági bűnügy iratainak beszerzését. Nagy Margitnak és több tanúnak újból való kihallgatását. Ha férj megmarad álláspontja mellett fél év különélés után Szőke ismét kérheti a házasság felbontását.35

A Reök-család további szerencsétlensége volt, hogy Reök István testvére, Andor is erőszakos cselekmény áldozata lett a második világháború idején. Andor ugyanis apja, Reök Iván halála után 1923-ban átvette a horgosi birtok irányítását, s 1941-1944 között Szabadka főispánjaként működött36, ahol 1944-ben a szerbek meggyilkolták.37

A szécsényi dráma után megyeszerte továbbra is történtek kisebb-nagyobb “drámák”, ez azonban már kevéssé foglalkoztatta a közvéleményt, mivel a szereplők nem a társadalmi ranglétra felső fokán álltak, vagy nem voltak országos hírű személyek.

34 Nyugat, 1910/19, 20. sz.

35 Császtvay, 2009. 111.

36 Czeglédi, 2001. 96.

37 Czeglédi Imre adatközlése.

24