Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Szirácsik Éva: A Koháryak építkezései a Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokaikon a 18. század első harmadában
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI [ÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. A kolostor épületéről 1730-ban gondoskodott leginkább Koháry. Rihács kőműves dolgozott az épületen, és ő rakta fel a tetőre a cserepet is. Az újonnan épített szobákra vasalt ablak került. Nagy asztalos 13, majd további 6 bélelt ajtót és 21 dupla ablakrámát készített. Az ifjabb füleki asztalosnak szintén fizettek 3 dupla ablakrámáért. November 21-én adtak pénzt az üvegesnek 8, majd 16 új üvegablakért. Egy ablakba 70 üveget raktak. A lakatos 8 dupla ablakon dolgozott, 6 ajtót pántozott és látott el pléhvel. 1731-ben csak az ablakrámák lakatosmunkáját végezték el. Kisebb jelentőségű munkát végeztek még más templomon 1726-ban. Október 29-én fizettek a földesúr parancsára a bolyki templom padlásának elkészítéséért 20 forintot. Érdekes, hogy a harmadik Nógrád vármegyei mezővárosban, Balassagyarmaton nem emeltek templomot. Igaz, hogy az oda települő evangélikus lakosság 1695-1697 között fatemplomot épített az újjáéledő városban. Ez a mai börtön alatti Simoncsics-kert egyik részén állt addig, amíg egy tűzvész el nem pusztította. Az evangélikusok harmadik temploma a mai plébánia kertjében volt, ezt a Balassák vették el 1717-ben, aminek következtében 1785-ig nem volt temploma az evangélikusoknak.16 Tudomásunk szerint a Koháry-településrészen nem épült templom. Koháry azonban nem csupán az egyházzal volt bőkezű. Kegyes volt a szegényekhez, rászorulókhoz is. A koldusoknak rendszeresen adott élelmiszert és pénzt egyházi ünnepek alkalmával. Bár az uradalom forrásaiban megerősítést nem találtunk rá, de a szakirodalom szerint 1725-ben épült a litkei ispotály, ahol 35 beteg kezelésére volt lehetőség.17 Az ispotály épülete is áll még. A fennmaradt számadások alapján 1727-ben két nem Nógrád vármegyei ispotályt is támogatott. 1727. február 28-án a budai „képírónak” fizetett a polonkai és jolsvai ispotályoknak szánt képekért. A török uralom alóli fölszabadulást követően tehát nagyarányú építkezési hullám zajlott le a Koháryak Nógrád, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokán. Az uradalom fennmaradt forrásai azonban főként a földesúri építkezésekről adnak számot. Természetesen az épületek nagy része nem maradt meg. A városok ser- és pálinkafőzőházai, mészárszékei már rég nem állnak, a falusi malmok is eltűntek napjainkra. Koháry rezidenciája viszont fennmaradt az általa építtetett-javíttatott templomokkal, hirdetve értékrendjét, bemutatva a kor építészeti technikáját. IRODALOMJEGYZÉK Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai, Nógrád vármegye. CD- ROM, MOL-Arcanum, 2002 16 Molnár, 2002. 6. 17 Borovszky, 2002. 89
