Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Racs Csaba: A falakon innen, a sorompón túl – A város olvasata egy „munkásnő” narratív konsrukciójában

NEOGRAD 2010 • ANÓGRÁD MEGYH J.yá]ŰZEUMOK ÉVKÖNYVEXXXIV.

„gazdaság” a megosztásra és a cserére épül szemben a piaci szemléletű gondolkodással, mely egyfajta önsegélyező hálózatként a jóléti államnál, vagy a segélyező egyesületeknél is eredményesebben vette fel a küzdelmet a szegénységgel szemben.58 Számára fontos, hogy amellett, hogy hasznosnak érezte magát megfelelt a női szerepelvárásoknak, mindig főzött, mosott, takarított családjára, mely tevékenységeket elsősorban a nők feladatának tartja, ahogy a pénzügyek intézést is,59 de férje gyakran segített neki a porszívózásban, vagy a bevásárlásban is. Vele szemben inkább az idősebb telepi nők napirendjét határozták meg a reprodukciós munkák, illetve a szomszédokkal közös pletykálkodások egymásutánja,60 melyet azzal magyaráz, hogy a háztartás nem volt gépesítve és a lakások fekvése miatt gyakorlatilag beláttak egymáshoz, egymás előtt élték életüket. Ugyanakkor az antropológiai szakirodalomban a kollektív identitás egyik megnyilvánulásaként vizsgálják.61 Mindamellett gyerekként sokszor voltak a szomszédoknál, vagy a szomszédok gyerekei náluk, ekképp a szomszédság intim és kölcsönös kapcsolati formája a gyerekek számára szocializációs szintként értelmezhető.62

A szocialista időszakot gyakran a fogyasztás szempontjából ábrázolja, mely a ’60-as évek hivatalos diskurzusában meghatározó volt, így befolyásolva utólag az emlékezést, a valóságérzékelést, holott valóságosan a fogyasztás számottevően nem emelkedett a korszakban.63 így jeleníti meg a korszak fogyasztását, mely lehetővé tette a munkásság számára is a korábban elérhetetlen fogyasztási eszközök beszerzését, de egyúttal bírálja is a lehetőségeket, mert protekció kellett egy-egy vásárlás előtt. Ebben az összefüggésben ábrázolja televízióhoz és varró58 Ross, 1982. 575-602.

59 Ellen Ross a szexuális antagonizmus fogalmának bevezetésével amellett érvel, hogy a londoni munkásnők a háztartás számos területén megkérdőjelezhetetlen felügyeletet gyakoroltak, így a pénzügyek intézésében is, mindamellett hogy a férfiak változatlan hatalmáról beszél a viktoriánus Anglia munkáscsaládjaiban. (Ross, 1982. 575—602). Részben ezzel összefüggésben Roberts a munkásnők narratíváit elemezve az anyák szerepét „megfellebbezhetetlen tekintélyként” ábrázolta. (Roberts, 1995a. 117.) Tehát mintaként szolgálnak a gyerekeik számára. E. Istvánná a morális árképzést a szocialista állammal szemben is érvényesítette mint „maszekvarrónő”: „Kaptam például ellenőrzésné egy olyan (...) megrovást a jegyzőkönyvbe, hogy áron alul dolgozom. És ugye indoklást kellett, hát indoklásom, (...) hát az én hasonló sorsú valakiktől tudtam, hogy nem könnyű kifizetni azt az előírt árat, amit énnékem meghatároztak ugye mint fazondíjat. És azalatt dolgoztam, ezé kaptam. Pedig akkor is volt olyan nagy mértékű ellenőrzés, jaj de jaj de ha arról volt szó, akkor büntették az embert.” (Interjú E. Istvánnéval. 2010. december 18. 2. )

60 A hétköznapok sorrendiségéről, melyben a szomszédság a nők számára a társadalmi teret jelenti. (Roberts, 1995b. 199—204.)

61 A pletyka és az identitás antropológiai értelmezéséről. (Bernard-Spencer, 1996. 266-267.)

62 Roberts, 1995a. 137., Roberts, 1995b. 199—204.

63 Valuch, 2002. 361-390.

70