Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Racs Csaba: A falakon innen, a sorompón túl – A város olvasata egy „munkásnő” narratív konsrukciójában

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYElJJLMÍZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

ennek már megint csak ugye külső WC-je volt. ”41 Az itt élőket narratívájában úgy jeleníti meg, mint akik a „fogyasztói szocializmus” időszakában sem engedhették meg maguknak azokat a szimbolikusnak tekinthető fogyasztási eszközöket, melyek az ő konyhájában, nappalijában már mindennaposnak számítottak, így a mosógép, hűtőszekrény és elsősorban a televízió. Elbeszélésében a legtöbben Kis-Amerikából jártak át hozzájuk időnként tévézni. A tudományos diskurzusban a Ferge Zsuzsa nevével fémjelzett deprivációs elmélet érzékeltette a szegénységet a javaktól való megfosztottság (pl. fizikai komfort) állapotaként.42

A munkástelepet jelenlegi lakóhelyéhez képest éppen a szolidaritás és a segítségnyújtás miatt értékelte pozitívan. Az ott élőket úgy ábrázolta, hogy anyagi különbségeik ellenére is egyenlőnek tekintették egymást. Maurizio Gribaudi Borgo San Paoloban azt tapasztalta, hogy a munkáscsaládok egymáshoz való viszonya folyamatos interakciók során alakul ki, ezek a viszonyok azonban korántsem állandóak, rendszeresen újratárgyalják őket. E viszonyok szövevényes hálójába tartoznak a szomszédság mellett, a rokoni és munkahelyi kapcsolatok, melyek a kis és kölcsönös szívességek által vannak összekötve. Az egyén munkásmiliőbe való alkalmazkodása attól függ, mennyire tud megfelelni a kölcsönös szolgálatok rendszerének.43 A kérdés szélesebb perspektívája a városi kapcsolatok személytelensége, vagy intimitása. Robert E. Park a bevándorlók transzformált kapcsolatainak felbomlása, vagy legalábbis átalakulása mellett érvelt, ebből vezette le kora társadalmi problémáinak többségét,44 figyelemreméltó az érvelése a fiatalkori devianciák elemzésével kapcsolatban, a nemzet, vagy más helyi közösségek felől érkező hatások és célok hogyan írják felül a transzformált kapcsolati formák (család, rokonság, szomszédság) működési mechanizmusait. így többek között a szomszédságot úgy tekintette, melyek az elsődleges alanyai a társadalmi változásoknak.45 A gondolatsort a városszociológiához köthető Louis Wirth teljesítette ki, aki szerint a városi kapcsolatok személytelenek és felületesek, amellett atomizálódnak, mivel az egyén nem képes teljes személyiségével részt venni a faluban tapasztaltakhoz képest nagyszámú interakcióban (skizoid). Cserébe a város

41 Interjú E. Istvánnéval. 2010. december 4. 4.

42 Ferge, 1998.

43 Bódy, 1999. 39-58.

44 „As a matter of fact, many, if not most, of our present problems have their source and origin in the transition of great masses of the population the immigrants, for example out of a society based on primary group relationships into the looser, freer, and less controlled existence of life in great cities.” (Park-Burgess, 1924. 56—57.)

45 Park, 1984b. 103-112., William I. Thomas és Florian Znaniecki is hasonlóan vélekedett a lengyel parasztok másodlagos amerikai városi csoportjairól: „The Polish peasant finds himself now in a period of transition from the old forms of social organization that had been in force, with only insignificant changes for many centuries, to a modem form of life.” Idézi: Bulmer, 1986. 50.

67