Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Kazareczki Noémi: „Fekete krónika” – Bűnügyek a 20. század eleji nógrádi sajtó tükrében
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYhJLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. SZ. H. 1914/28. sz. 2. p. „Az elcsapott munkás bosszúja” Vidékünkön, különösen Varsány és Rimócz környékén úgy látszik nem valami jó lábon áll a közbiztonság. A múltkori szemkiszú- rás után új hír, hogy Weisz Sándor földbérlőt egyik elcsapott mezei munkása orozva kapával agyonütötte, mely Rimócz község közelében a Gross-féle uradalomhoz tartozó Bátka pusztán történt. Weisz cukorrépát kaszáltatott rimóczi legényekkel és leányokból álló csapattal. Személyesen felügyelte a munkát és észrevette, hogy az egyik legény kivagdalja a cukorrépát. Rászólt, hogy menjen haza, mert ilyen munkára nincs szükség! A legény színleg hazafelé tartott, a földbérlő kastélyának irányában. Az egyik szalmakazal mögé bújt, amerre 8 óra tájban Weisz reggelizni ment, erre a kazal mögül előjött kapájával, orozva, hátulról halálosan megsebesítette. A gyilkos azután nekirugaszkodott a közeli erdőségnek. A munkások segítettek az eszméletlen Weisznek, a lakására vitték. Acz orvos már csak a beállott halált konstatálta. SZ. H. 1914/29. sz. 2. p. „Öngyilkos táblabíró szolgabíró”Pruszpokorinszki Zubovics István54 július 16-án a délutáni órákban forgópisztollyal agyonlőtte magát. Gyászjelentését maga írta meg. Tettét valószínűleg nagyfokú idegessége miatt követte el. A szécsényi és Szécsény környéki bűncselekmények lesújtó számadatokat mutatnak, főként, hogy mindezek öt éven belül történtek; 20 tolvajlásról, 13 öngyilkosságról, 16 verekedésről, és 15 gyilkosságról tudósítottak a hírek. Itt kell megjegyeznem, hogy nem minden esetben Szécsényben történtek ezek az események, hanem szűkebb vonzáskörzetében, illetve a megye távolabbi részeiről is érkeztek hasonló hírek. Megfigyelhető továbbá, hogy a szécsényi járásban, Varsányban és Rimóc községben nagyon gyakoriak voltak az olyan verekedések, melyek nem ritkán gyilkosságig fajultak, de nem volt ritka az öngyilkosság sem. (Összesen kilenc erőszakos cselekmény történt az előbbi két településen, valamint Nagylóc község sem maradt le e falvak mögött, a maga öt esetével.) Az 1922-ben kiadott szécsényi Ipoly55 c. lap számaiba beletekintve tájékozódtam arról, hogy hasonló hírek milyen gyakorisággal fordulnak elő szűk tíz év távlatában - az alábbi cikk igazolja, hogy nem változott sokat a helyzet a közbiztonság területén. 54 Zubovics István (1838—1914) főszolgabíró, közgyámként is működött a községben. Fia, Ferenc (1865—1949) útbiztos és képviselőtestületi tag. Unokája, Zubovics Margit (1893—1976) polgári iskolai tanárnő volt. (Kékkői, 1986. 159.) Házuk ma is áll a Haynald utca 31. szám alatt. 55 Rövid életű volt, mindössze 26 száma jelent meg 1922. április 7—1922. október 13-ig. Politikai, társadalmi és közigazgatási hetilap, majd a nógrádvármegyei Keresztény Ellenzék Hivatalos Lapja - a lap felelős szerkesztője és kiadója Dr. Alács Kálmán. 34
