Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Múzeumpedagógia - Zentai Evelin: Miképpen kapcsolódik össze a műelemző és a gyakorlati alkotó munka? – A Pásztói Múzeum „Pásztói évszázadok” című helytörténeti kiállításának szemszögéből nézve

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYH MjŰZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. (Segítség: Szurdokpüspöki címerén megtalálható a település neve. Tar - szomszéd, kis település, köthető Pásztóhoz földesura által is. Nógrád megye - a városoktól nagyobb közigazgatási egység? Megye - Melyik megyében élünk?) Nézzük meg, hogy milyen ábrázolások, jellemzők jelennek meg ezeken a címere­ken! Elemezzük őket! A történelmi háttérre alapozva átbeszéljük, kinyomozzuk, hogy Pásztó város címerén szereplő ábrázolások hogyan kapcsolódnak a település történelméhez. Pásztó: A pajzs közepét uraló, balra tekintő, fekete színű címeralakkal. A cí­meralak a Pásztónak városi jogállást adományozó Zsigmond király (1387—1437) korabeli ábrázoláson alapuló képe. A pajzson nyitott, egyenes talpú, leveles heral­dikai korona fekszik. A korona színe arany, ezüstgyöngyök, piros és zöld ékkövek díszítik. Ki volt Zsigmond király? Hogyan köthető a városhoz? Mikor élt? A többi képnél a címerábrázolásba már nagyon mélyen nem megyünk bele, csak megnézzük, hogy mit látunk rajtuk, esetleg hogyan köthetjük a városhoz a települést, illetve a megyei címert. Például Tar esetében: Háromszögletű álló pajzs, vágott mezejének pajzsfőjé­ben vörös alapon két aranyfém hársfalevél, a pajzstalpban kék alapon aranyfém gótikus mérmű. A pajzs felett aranyfém korona. Tari Lőrinc (a király kedves híve, főpohárnok-mestere) Pásztónak 1407. április 26-án a budai polgárokkal azonos előjogokat adományozott, Pásztó mezővárosi rangot kap. A végén átismételjük újra a címerről tanultakat játékos feladatok formájában. A gyerek fejében meg kell, hogy maradjon: „A címerek „lényege” az, hogy az adott településre, családra, intézményre stb. jellemző motívumokkal, ábrákkal díszítsék a meghatározott szabályok szerint. ” Nagyon fontos mondat, hiszen erre fogunk a tárgykészítő órán alapozni! Otthoni munka lehet, hogy megkapják még egy me­gyében található település címerét és próbálják azt elemezni, mi van rajta stb. Gyakorlati alkotó, tárgykészítő óra: Otthoni feladat ellenőrzése egy pár példán keresztül. Ismétlés, mi a címer, mivel díszíthetik azt, átbeszéljük néhány mondatban és ellenőrző feladatok (totó, ke­resztrejtvény, rajzos feladatok, képrejtvények vagy találós kérdések) formájában az előző óra anyagát. A tárgykészítő feladat: A kifejezetten rád vagy az egész családodra jellemző cí­mert készítsd el! Most nem lesznek olyan meghatározott szerkesztési szabályok ki­kötve, a te jellemzőid, ötleteid alapján készüljön el a címer bármilyen technikával (mozaikszerben, sablonokat, motívumokat, megrajzolható színes papírra és azzal díszíthető a címer, festhető stb.)! 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom