Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Múzeumpedagógia - Zentai Evelin: Miképpen kapcsolódik össze a műelemző és a gyakorlati alkotó munka? – A Pásztói Múzeum „Pásztói évszázadok” című helytörténeti kiállításának szemszögéből nézve

NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGY^y^MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

Szeretném egy nálunk igen kedvelt foglalkozás, múzeumi óra alapján bemutatni, hogyan kapcsolódhat össze számunkra a műelemző és gyakorlati alkotó munka egy tárgykészítés példáján keresztül.

Foglalkozásaink célja, hogy a gyerekek játékosan, és ne kötelező érvénnyel „tanulják” meg az átadott ismeretanyagot. A játékkal megszerzett tudás jobban megmarad mind a kisebb, mind a nagyobb tanulók fejében és az élményekkel tarkított órára, az ismeretanyagra könnyebben tudnak visszaemlékezni.

A műelemző és gyakorlati alkotó munka szorosan kapcsolódik egymáshoz. Igazából véve egymás nélkül nem biztos, hogy olyan mértékben éri el azt a célt, amit át szeretnénk vele adni a résztvevőknek, amire alapozhatunk a későbbiekben. Az egyik kiegészíti, bővíti, rögzíti a másikat. Ezért is fontos az, hogy a nevelési és oktatási intézmények felismerjék azon lehetőségeket, amiket a múzeumok, a múzeumpedagógia az iskolai, hagyományos oktatáson felül nyújthatnak.

A múzeumi óra:

Műelemző, ismeretátadó óra:

Az embereknek már az ősidők óta nagyon fontos a szerveződési formákhoz, csoportokhoz való tartozás különféle kapcsolatokat átölelve, ezek akár vallási, akár politikai, akár rokonsági stb. szinten megvalósulhatnak. Természetesen ezzel egyenes arányosságban fontos, életbevágó az is, hogy ezt ki is mutassák valamilyen formában, tárgyi eszközök segítségével. A legjobb példa, amelyre talán a címerek is visszaeredeztethetőek, a lovagi intézmény kialakulása, ugyanis a lovagoknál volt jellemző a pajzsra vagy páncélra festett, felvarrt díszítések egyformasága, mely az egymáshoz tartozást fejezte ki vagy éppen a különbözősége, amely a különállásukat mutatta. Valószínűleg ebből a gyakorlatból alakult, fejlődött ki a 12. század közepe táján az azonosításra vagy a különbözőség megmutatására szolgáló címer. Később írásba is foglalták a címerjogot, a címerkészítés, szerkesztés alapjait, szabályait. Életünk folyamán többször találkozunk mi is a címerekkel, a Magyar Köztársaság címere, a megyei, városi címerek formájában.

Általában minden kisebb-nagyobb helytörténeti kiállítási egységben is fellelhetőek különféle címerek, amelyek vagy a megye, a város, a település címereit, vagy éppen a helyi, fontosabb birtokos családok jelképeit mutatják be. A „Pásztói évszázadok” című helytörténeti kiállításban is szerepel egyrészt a város címere, másrészt több, Pásztóhoz kapcsolódó családi jelkép is.

A foglalkozást óvodásoknak és általános iskolásoknak tartottuk már, természetesen a felépítés, a feladatok függnek az adott korosztálytól. Az időtartama a műelemző órának 45-60 perc, míg a tárgyalkotó, gyakorlati óra másfél óra időtartamú, de előfordult már, hogy egyben tartottuk meg a két foglalkozást, amelynek voltak előnyei is és hátrányai is.

Az írásomban két foglalkozásból álló 2-5. osztályosoknak tartható, tartott órát mutatok be a címertan, a címerek témakörben.

254