Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Természettudomány - Hír János: A Mátraszőlős 3. ősgerinces lelőhely késő bádeni (MN 7/8) korú rágcsálófaunája
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGY^|X MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. nak, míg a kisebbiket a D. mutilus taxonhoz soroltuk. Ez az utóbbi meghatározás egy Ml és egy M2 morfológiáján alapult. (Ml koronáján az anterior protolophule nem éri el a paracone bázisát. A mesoloph a Ml - en és a M2-n egyaránt közepesen fejlett). A morfológiát csak a D. gracilis és a D. hasznosensis fajokkal vetettük össze. A Mátraszőlős 3. lelőhely Democricetodon anyagának vizsgálata kapcsán komolyan felmerül a Mátraszőlős 2. -ről leírt D. mutilus leletek revíziójának szükségessége, melyet az alábbi körülmények is megerősítenek. Wessels Wilma és Reumer Barbara38 publikálták a németországi Sandelzhausen gazdag D. mutilus anyagát (973 fog). Kimutatták, hogy a hosszú anteromesoloph, mesoloph, mesolophid és ectomesolophid a D. mutilus populációban is előfordul. így a D. mutilus és a D. brevis fajok biztonságos morfológiai alapú elkülönítése nem lehetséges, különösen olyan alacsony leletszámok esetében, mint a mátraszőlősi lelőhelyeken. A mátraszőlősi fogak méretei közelebb állnak a D. mutilus és a D. cf. mutilus populációk átlagaihoz, mint a D. brevis anyagok átlagaihoz. Mindezek alapján javasoljuk a D. cf. brevis közelítő határozást valamennyi kisméretű mátraszőlősi Democricetodon leletre. A hasznosi faunát kivéve a kistermetű Democricetodon leletek ritkák a Kárpát -medencében. Néhány fogat ismerünk Tágad,39 Felsőtárkány -Felnémet 2/340 és Subpiaträ 2/241 faunáiból. Alcsalád: Cricetinae Rochebrune, 1883 Nem: Megacricetodon Fahlbusch, 1964 Megacricetodon cf. minutus Daxner, 1967 Leletanyag és méretek Leltári szám pozíció Hosszúság Szélesség Ábra 2011.18. M2 1.06 0.81 9. kép 2011.19. M2 1.08 0.84 2011.8. ml 1.25 0.77 2011.9. ml 1.37 0.83 8. kép 38 Prieto et al, 2010. 40 Hír, 2006. 39 Hír et al, 2002. 41 Hír -Venczel, 2005. 219
