Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Néprajz - Steib Janka: A bányász identitás hagyományos elemeinek történeti vizsgálata a bányászat fellendülésétől hanyatlásáig Salgótarjánban és környékén
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGMÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. A bányászat településformáló hatása A település lakóinak szokásaiba, életmódjába, életkörülményeibe a település kialakulásának, jellemző vonásainak tanulmányozása enged betekintést. Hiszen a település intézményeivel, helyi társadalmával az a térkeret, amelyben mindennapi életünket éljük, és amelyben megrajzolhatók azok a térpályák, ami hétköznapjainkat meghatározzák.12 A város térszerkezetével, kiterjedésével, nagyságával hat lakói életére és kultúrájára. Ez a városi tér kulturális jelentéseket hordoz, társadalmi és szimbolikus funkciókat tölt be.13 1840-ig, a szén előtt a lakosság házcsoportjait szabálytalanul építette a völgyút mentén húzódó dombokra. A nógrádi szénbányákban meginduló szénbányászat hatására a településre érkező munkások miatt rövid idő alatt nagy tömegnek kellett olcsón szállást biztosítani. 1868 után indult meg a kolóniák építése, amelyek több száz családnak nyújtottak helyet. Egy szobában három-négy család élt, egy konyhán ugyanennyi asszony főzött. Kisebb telepek épültek a tárók, telepek nyitásával a község szélein.14 A kolónia területét öt év alatt alakították, később bővítették további épületekkel. Állandó jellegű munkásszállásokat építettek a betelepített munkások számára, emellett barakkokat húztak fel fából a kétlaki, idegenből és a környező falvakból érkező munkások ideiglenes elszállásolása miatt. Többen a hegyoldalba vágtak üregeket és bedeszkázták. Úgynevezett vándorbányászatot folytattak, ami azt jelentette, hogy egy terület szénvagyonának kimerülése után más területek széntelepeire tértek át, emiatt kolónia ott épültek, ahol a bányászat éppen folyt. Emellett épültek hivatalnoklakások, egy kórház 1871-ben, élelmiszerraktár, sütő-műhely, mészárszék, gazdasági udvar. A kolónia utcáját kikövezték, kutakat építettek, így 1872-re városiasabb képet nyújtott, mint maga a település. Első lépést jelentett a bányatelep kialakítása Salgótarján városiasodása felé.15 A műveléskor új épületeket kellett létesíteni, a régieket a viszonyoknak megfelelően átalakítani. A munkástelepek dombos területen épültek, egyenes vonalban vezetett utcákban helyezkedtek el.16 A munkásházak elkülönültek a környező paraszti világ építményeitől, a munka jellege eltért a parasztság őstermelő tevékenységétől. így a lakótelepeken lakók hiedelemvilága, ruházkodási, étkezési, szórakozási, ünnepi szokásai eltértek a környezetükben élőkétől. Az 1940-es évektől modernizálták, átalakították a salgótarjáni kolóniák lakásait. A 20. század elején emeletes házakat építettek 2-4 család számára. A megjelenő acélgyár, vasöntöde, üveggyár telepeinek törvényei a bányák rendjéhez igazodtak.17 12 Ezredforduló, 2001/4. 19. 13 Niedermüller, 1995. 559. 14 Szvircsek, 2000. 89—94. 15 Szvircsek, 2000. 495. 16 Cs. Sebestyén—Szvircsek, 1997. 102. 17 Szvircsek, 2000. 89—94. 192
