Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Régészet - Zandler Krisztián: Felső paleolit lelőhelyek az Ipoly mentén

NEOGRAD 2010 • A NŐGRÁD MEGYEL

ÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV.

ábra 1.), könnyen megközelíthetlek és jó kilátással rendelkeznek az Ipoly-völgy- re. Néhány 100 m-es távolságra helyezkednek el egymástól akárcsak a Pilismarót környéki epigravetti lelőhelyek.23 A korai felső paleolit szeletai iparok viszont el- dugottabb helyeken, a nagyobb völgyektől távolabb fekvő dombtetőket kedvelték, ahogy azt Debercsény-Mogyorós24 és Hont-Csitár25 esetében láthattuk.

A nyersanyagfelhasználást tekintve elmondható, hogy lelőhelyeinken a környéken található hidrokvarcit féléket (2. ábra 3.), kvarcit és kovakavicsokat (2. ábra

1.) részesítették előnyben. Távolsági nyersanyag - kvarcporfír (2. ábra 5.), obszidi- án (2. ábra 6-7.) - csak kis mennyiségben fordul elő. Ez a nyersanyagfelhasználási stratégia az idősebb pengés gravetti iparok sajátja, a helyi nyersanyagok aránya elérheti a 70 %-ot, míg az epigravetti lelőhelyeken már csak 30 % körül mozog.26 Parassa-Orgonás III. lelőhelyen szintén a hidrokvarcitok, kovák és radiolaritok a legjellemzőbbek, kevés a távolsági nyersanyag.27 Erdőtarcsa-Daróci-hegyen szintén a hidrokvarcitok dominálnak, de csekély számban feltűnik kvarcporfír és ob- szidián is.28 Mint fentebb említettük az epigravetti lelőhelyek jellemzője a távolsági nyersanyagok nagy mértékű használata, ilyenek például a Pilismarót környéki, az Esztergom-gyurgyalagi és Vác-csipkési lelőhelyek.29 Az Ipoly-völgy 3. lelőhely nyersanyageloszlását tekintve eltér a többi szomszédos lelőhelytől, nagy meny- nyiségben tartalmaz kárpáti (2. ábra 8.) és a Gerecséből (2. ábra 2.) származó radiolaritot. Nagyobb mennyiségű radiolarit felhasználásra Acsa-Viszoki-hegy epigravetti30 és Demjén-Szőlő-hegy aurignaci telepeiről31 van tudomásunk.

Mind technológiailag, mind tipológiailag a legértékelhetőbb mennyiségű és minőségű leletanyagot az Ipoly-völgy 4. lelőhely szolgáltatta. A telep anyagát Majer, Patay és a Gábori házaspár aurignacinak tartotta.32 Hillebrand Jenő sorolta elsőként a gravettibe, később Gáboriék is ezt a nézetet osztották.33

Az Ipoly-völgy 4. lelőhely a pengetechnika, a tompított hátú penge, a nagy számban jelen lévő vésők és vakarók, valamint a felhasznált nyersanyagok alapján az

23 T. Dobosi, 2006. 25.

24 Markó, 2009b. 155.

25 Zandler, 2010. 36.

26 T. Dobosi—Simán, 2000. 329.

27 T. Dobosi—Simán, 2003., 27.

28 Zandler, 2008. 60—61.

29 Priskin, 2009. 313-314.

30 T. Dobosi, 2010. 14-15.

31 Zandler—Béres manuscript

32 T. Dobosi-Simán, 2000. 327-328.

33 Simán, 1993. 247.

181