Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Történelem - Kazareczki Noémi: „Fekete krónika” – Bűnügyek a 20. század eleji nógrádi sajtó tükrében
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYELMÚZEUMOK ÉVKÖNYVEXXXIV. Szécsényi Hírlap18 19 1909, /4. sz. 3. p. “Öngyilkosság” Andó Mátyás nagybárkányi gazdalegény revolverrel szíven lőtte magát, mert szeretője elhagyta. SZ. H. 1909/37. sz. 3. p. “Akasztófa humor” A Balassagyarmati Esküdtszék szeptember 8-án Kürtösi János érsekvadkerti lakost hitvestárson elkövetett gyilkosságért 14 évi fegyházat kapott. Az ítélet kihirdetése után az elítélt szólásra jelentkezett, s így szólt: “nagyságos elnök úr az utolsó kívánságom, hogy itt a tekintetes bíróság előtt egy nótát elénekelhessek. ” Érdekes, hogy a szécsényi “bordélyéletre” vonatkozó adatot csak az alábbi cikk közölt. SZ. H. 1909/43. sz. 3. p. “Városi orvosunk figyelmébe” Az örömlányok az orvosi vizsgálatra rendesen reggel 8 órakor szoktak a fő úton végig defilirozni, amikor a szende gyermekhad siet az iskolába. És akadnak nagyobb suhancok, akik a kicsinyeknek ismertető előadást is tartanak róluk, és ez úton olyanokat is megtanulnak, aminek a gondos szülők aligha örülnek meg. Hisszük, hogy lelkiismeretes orvosunk siet orvosolni ezen állapotot. A 19. században a nyilvános házak a törvényes prostitúciót szolgálták, fénykoruk a század második felére tehető. Általában minden város megalkotta a bordélyházakra, illetve kéjhölgyekre vonatkozó szabályrendeletét a nyilvános botrányok elkerülése végett, illetve a közegészségügyi szempontok betartása miatt. Magyar- országon az első ilyen szabályrendelet 1867-ben került elfogadásra Pest város tanácsa által. Országos szabályozás hiányában ezt tekintették később mintának. A részletes szabályozásból (a fenti cikkre reagálva) az orvosi felügyeletet emelném ki, - ugyanis általában heti két alkalommal kellett a hölgyeknek orvosi vizsgálaton megjelenni. Azonban ez a szabályozás sem csökkentette a nemi betegségek számarányát. Ennek megállapításához 1905-ben és 1913-ban végeztek országos felmérést. 1905-ben 40 704 nemibeteg volt orvosi gyógykezelésben, 1913-ban számuk 56 167 -re nőtt, de becslések szerint az összes beteg kb. 434 732 fő lehetett.20 Megyénkben csak az első világháború éveiben készítettek felmérést - szomorú tény, hogy ekkor minden tizedik lakos nemibeteg a megyében, ez derül ki Dr. Fi18 A továbbiakban SZ.H. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Történeti gyűjteményében megtalálható 21 db eredeti példány,- az V. és VI. évfolyamból. 19 Gyurgyák—Környei—Saly, 2006. 262. 20 Császtvay, 2009. 166. 17
