Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEIjLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. srclsjr témában, mint az utóbbi 10—15 évben. Tanumányom következő képzőművészeti részében a nógrádi alkotók műveit állítom fókuszpontba. A Nógrádi Történeti Múzeum gyűjteményében is találunk kortárs alkotásokat a keresztrefeszítés témájában. Gácsi Mihály, Püspöky István, Veres Pál, Bálványos Huba és Kárpáti Tamás művei különbözőképpen közelítették meg Krisztus szenvedését. Kárpáti Tamás Krisztusa mögött nem látjuk a keresztet, csupán érzékeljük testtartásából. Veres Pál a mátraalmási művésztelepen készítette Kereszt és harang című művét. Bálványos Huba Krisztusa a jelenkor embere, aki elszakad a kereszttől, eltávolodik a kereszténységtől és nem vállalja a kínokat az emberiség megváltásáért, megváltoztatásáért. Bényi Eszter: Utak Bényi Eszter (1951—) textilművész érzékenysége, technikai tudása, az anyaghoz való alázata kimagasló alkotásokat hoz létre. Bár műveinek túlnyomó többségét inkább a keleti vallások ihlették, mégis az Utak című műve szervesen kapcsolódik a keresztény kultúrkörhöz, de átvezet a taoizmusba. Bényi Eszter falikárpitján sok kis imatábla között egy kereszt alak formálódik ki. „Ez a kereszt az Út, vagyis Krisztus, - aki az Út, az Igazság és az Élet. ”31 Bényi Eszternél az Utak lehetnek egyéniek, de egyetemesek is, a lehetnek keleti világé, de a nyugati kereszténységé is. A keresztutak is, mely egyrészt az elágazást, a változást és változtatást vagy pedig a sors által kiszabott küldetést jelképezi. Az ember beállítottsága, kultúrköre szerint járja a saját útját, mely legyen az buddhizmus, iszlám vagy a kereszténység, de a legfontosabb, hogy mindig a magasabbrendű elv felé tartson. Hefter László - Fénykereszt Hefter László üvegművész igazán különleges módon bánik a fénnyel. Üvegablakához felhasználta a fény játékát. Egy vörös narancssárga függőleges vonalat látunk, mely egy üvegfüggönyből emelkedik ki. A tetőszerkezet visszatükröződő hatásának és szerkezetének köszönhetően formálódik ki a kereszt alakja - a fény keresztté. Hefter László művészetéről a következőket mondta: „Hasonlóan dolgozom, mint egy festő, csak több dimenzióban, kinetikus képeket készítek, amik változnak a fényen, napszakok, évszakok szerint; változnak percről percre, pillanatról pillanatra, változnak a valóságban és változnak a képzeletben. ” Máshol pedig ezt írta: „Az üvegablakkészítés egy „szín-vallás”. Szó szerint színt kell vallanunk.”32 A színek és a fények viszonya érdekli, ahogy találkoznak és hatnak egymásra, ellentétekben, kettőségekben, kétértelműségekben, megtöltve a tereket, kiszabadulva formákból és síkokból. A belső térbe érkező fényt tartja 31 Jn. 14., 6. 32 www.hefterlaszlo.hu 136
