Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI ÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. nő nem valószínű, hogy Mária Magdolna lenne, feltételezhető, hogy inkább egy 16. századi hölgy fohászkodik Isten fiához. A fametszet sugárzó keresztfája és a kietlen táj ellentéte kiemeli Krisztus fájdalmát és megdicsőülését. A nyugati keresztény egyház a 15—16. század fordulóján belső bajokkal küszködött. A reformáció Luther Márton tanainak kihirdetésével kezdődött. Az ő keresztteóriájának köszönhetően az ábrázolás átalakult, a jelentéstartalom megváltozott. A kereszt egyre inkább a gyász, az élet vége, az örök nyugalom jele lett. Ugyanakkor megjelentek a Megváltót ábrázoló kereszt alatt az imádkozók alakjai, sok esetben ezek maguk az adományozók voltak. A temetőben feszületeket állítottak; a meghalt Úr a feltámadás biztos jele lett. A 17—18. századtól kezdve egyre többféle okból állítottak kereszteket a hívek. Az újkor új jelentéstartalmat is adott a keresztnek. A humanitás jele lett. A háborúk, a természeti katasztrófák, a gazdasági összeomlások áldozatainak, nyomorultjainak megsegítésére a kereszt jegyében, a keresztény üzenet szólította fel az embereket, a politikai hatalmakat. BAROKK MŰVÉSZET A barokk művészet a legjelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az ellenreformációs egyháztól kapja. Mindenekelőtt azt várják tőle, hogy a képzeletet megragadó, látványos alkotásokkal fokozza a hatás gazdagságát. Ez eléggé meghatározza a témáját és a módszereit. A művészet gyakran folyamodik a szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különféle eszközeihez. A kor racionális gondolkodásmódja azonban itt is érvényesül. A barokk illuzionizmus nem tagadja meg a valóságot; az érzékelés határait akarja kitágítani. A különböző szentek ereklyéinek és csodatételeinek tisztelete már a korai középkorban elterjedt, és ez az igény nagyszerű ötvösműveket hozott létre. A 18. században azonban az ellenreformáció ideológiájának széles körű elterjedése az ereklyetartók népies jellegű változatát eredményezte. Szinte felmérhetetlen azoknak ez egyszerűbb vagy díszesebb ereklyetartóknak a mennyisége és változatossága, amelyek helyben vagy külföldön készültek. A barokk stílusú ötvösség kutatása számára nagy könnyebbséget jelent, hogy ebben a korban már nagyon sok ötvösmű készítője név szerint ismert. A szigorú céhszabályok kötelezővé tették a mesterjegyek használatát. A reformáció térhódítása következtében megszűnt az addigi nagy funkcionális különbség a világi és egyházi ötvöstárgyak között. May Mihály: Talpas feszület, Brassó A hazai ötvösök főként az egyházaktól kaptak megrendelést. Ilyen megrendelésre készült May Mihály ezüst feszületé, mely részben aranyozott. Talpa boltozatos, hatkaréjú, szalagos, leveles-csigás kerubfejes díszítéssel látta el a mester. A 128
