Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - Shah Gabriella: A keresztrefeszítés ábrázolása a magyar képző- és iparművészeti történetében az államalapítástól napjainkig
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁD MEGYEI ÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. RENESZÁNSZ MŰVÉSZET Az újkor művészete, a reneszánsz, érett teljes szépségében a 15. század második felében a 14. század elején bontakozik ki. Gazdag kivirágzását a gótikus művészetekben megfigyelhető világiasabb valószerűbb vonások készítik elő, s széles körű hatását a 16. századon túl élő formái bizonyítják. A reneszánsz művészet fejlődése Itáliában és Németalföldön elválaszthatatlan a polgárságétól - a fiatal polgári ízlés, tudás, világszemlélet tükre s egyben formálója volt. Történelme folyamán Magyarország egyszer játszott vezető szerepet a nyugat - és közép - európai művészet és művelődés történetében: Corvin Mátyás uralkodása alatt. Udvara szinte elsőként tette magáévá az Itáliában született reneszánsz művészetet és humanizmust. A magyarországi reneszánsz művészetet az olasz nevelte. A realista törekvéseket mutató s a társadalmi átalakulással párhuzamosan megjelenő világi motívumok a hazai gótikában sem voltak ismeretlenek, ez volt alapja az itthoni reneszánsz gyors térhódításának. Magyarország és Itália művészi kapcsolatai már a reneszánsz első szárnypróbálgatása idején kialakultak. A festészetet és szobrá- szatot olasz művészek tartották kezükben. Budán külön utcájuk volt az idegenből jött ötvösöknek. Mátyás humanista tudósai is, kevés kivétellel, olaszok voltak. A magyarországi művészeti élet felvirágzása Mátyás idejében többé - kevésbé elszigetelt jelenség maradt. Mátyás halálával, majd Buda elestével szinte nyomtalanul eltűnt, ugyanis fejlett polgárság és művelt arisztokrácia híján nem talált visszhangra és folytatókra. Ami Mátyás udvarát Európa-hírűvé tette, az elsősorban 4—5000 kötetet számláló könyvtára, a Bibliotheca Corviniana. Corvin kálvária Mátyás király kálváriája az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár legértékesebb darabja egy talpas, arany kereszt. Magyarország legnagyobb ékszerkincse. Bár a kutatók az intemacionális gótikához sorolják, tanulmányomban mégis a reneszánsz művészetnél említem, hiszen a két részből álló műtárgy kiválóan ötvözi a gótikát a reneszánsszal. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyöngygyei, drágakővel, szobrászzománccal díszítették. A két részt eltérő stílusban, különböző időben készítettek. A felső része a korábbi. Ez egy francia ötvös munkája. 1402-ben Merész Fülöp burgundi fejedelem kapta újévi ajándékba feleségétől, Flandriái Margittól. Három tartópilléren áll a fülke, melyben Jézus alakja áll, a szégyenoszlophoz kötve. A pillérek fülkéiben próféták állnak. Maga a fülke a Golgota hegyét ábrázolja. A kálvária eredeti talapzatát nem ismerjük. Mai talapzatát Mátyás király készíttette Antonio Pollaiulo firenzei szobrászötvössel 1480 körül. A talapzat egy vázát formál, amit három szfinx fog közre. Ezek egy hármas talpon állnak. A szfinxek Mátyás címerét tartják kezükben. A váza feletti medalionokban három apostol képe látható. Ezek felett delfinek alakja bontakozik ki; illetve a 125
