Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)
Műszettörténet - K. Peák Ildikó: Földi Péter plasztikái
NEOGRAD 2010 • A NÓGRÁDMEGYEUMX MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXIV. giában megjelenik, vagy akár gondolhatnánk a görög-római mondavilágra is, ahol a Nap tüzes szekerén rója útját. Földi Péter szekere és az azon kuporgó törékeny nőalak azonban inkább köthető finnugor eredetű hagyományainkhoz (Égig érő fa), illetve az európai keresztény művészet bizonyos ábrázolásaihoz. Bár a szobor megjelenítésében és gondolatában nagyon hasonló a festményhez, egy nagyon fontos kis részletben eltér attól. Mindkét nőalak összezárt végtagokkal ül, az olajképen a Kocsis lánya kezeivel térdeit fogja. A plasztikán ez az összezáró mozdulat egy más, új értelmet nyer. Ha jobban megfigyeljük a szobrot, látjuk, hogy a fiatal nő kezeivel kis hasát óvja - teste utalásszerűén terhes. Állapota nem feltűnő, hasának mérete és az óvó mozdulat a XIV - XV. századi festmények és szobrok nőalakjaira emlékeztet. Az internacionális gótika stílusában keletkezett női figurákat ábrázoló alkotásokra volt jellemző a kis has, melyet még az S betű formájára emlékeztető testtartás is kidomborított. Ezek a nőalakok azonban a Jézussal terhes Szűz Mária alakjára vezethetőek vissza, akit a kor alkotásainak sora örökített meg hasonló alkattal. Ha a fentieket átgondoljuk, értelmet nyer a mű jelentése; az új reménységgel (nevezzük Isten fiának, vagy jövőnek) várandós nőalak égbe emelkedése. A korábbiakban már említettük, hogy Földi Péter szob- rászi gondolkodására mély benyomást tettek Alberto Giacometti plasztikái. Az olasz származású svájci művész Kocsi című alkotása több jellemzőjében hasonló A Kocsis lányához. Bár Giacomettinél a jármű térbeli elhelyezése realisztikusabb, hiszen a kerekek a földön állnak, a nagyon leegyszerűsített ábrázolás, az idolszerűen megfogalmazott nőalak átvitt, szakrális értelmet ad a szobornak, amely szintén az ég felé törekszik. Az alkotás (és Giacometti több, 1925 és 1930 között készült művének) főbb jellemzői; az erőteljes jelképiség, a nagyon leegyszerűsített formák, a fantasztikusan megnyúló arányok ismerhetők fel Földi Péter szobraiban is. Giacometti hatása természetesen csak részben érinti Földi Péter szobrászi formanyelvét, hiszen művészünk festményein, grafikáin is számos esetben megnyúlt lábú madarakat találunk. A szobrok gondolatvilága pedig a képekről jól ismert, rendkívül tudatosan kiépített egyéni mitológiából származik. 105
