Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2010 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34. (Salgótarján, 2011)

Történelem - Kazareczki Noémi: „Fekete krónika” – Bűnügyek a 20. század eleji nógrádi sajtó tükrében

NEOGRAD2010 • ANÓGRÁDMEGY^JJ^ÄffiZEUMOKÉVKÖNYVEXXXIV.

A Szécsényi Hírlap3 volt a leghosszabb életű és legjelentősebb a szécsényi járásban a 20. század elején. Szépirodalmi, társadalmi és közigazgatási hetilap volt, továbbá a szécsényi választókerület ‘48-as és függetlenségi pártjának hivatalos közlönye egy évig, majd a hivatalos kormánypárt, a Nemzeti Munkapárt lapja lett. Hetente egyszer, pénteken jelent meg 1909. január 1. és 1916. január 7. között. Sajnos azonban csak 1915. februárjáig maradtak fenn a lap példányai, az utolsó év számait nem ismerjük. Máig fontos forrás, ha Szécsény 20. század eleji történetét vizsgáljuk, akár gazdaságát, a településfejlődést, kultúráját, vagy lakosaira vagyunk kíváncsiak. Utóbbira vonatkozóan elsősorban a nagyközség elöljáróiról, fontosabb személyeiről (politikusok, értelmiségiek, birtokosok, iparosok, kereskedők stb.) tájékozódhatunk. 1911-ben a nagyközség lakosainak száma 4224 fő, melynek legnagyobb részét a parasztság alkotta (76%), kereskedő (8,6%), köz- alkalmazott (7,3%).3 4 A megművelhető földterület több mint a felén Velics Antal, Velics Lajos, Vancsó Béla, Kriváchy Antal, Gross Jenő osztozkodott. A társadalmi rétegződés alapján nem nehéz kitalálni, hogy kik olvashatták a Szécsényi Hírlapot; orvosok, ügyvédek, tanítók, tisztviselők, valamint az iparosok, kereskedők.

Midkét újság részletesen beszámolt a megye különböző pontjain megtörtént megdöbbentő, drasztikus, sőt horrorisztikus történetekről - különösen fókuszálva a helyi, járási eseményekre. Alább olvashatunk egy csokorravalót a bűn és erkölcstelenség legkülönbözőbb megnyilvánulási formáiról.

Nógrádi Hírlap5, 1906/5. sz. 5. p.

“A pálinka áldozatai” Borzalmas gyilkolás volt június 3-án Sóslehota községben6. Kolimár György odavaló földmíves meglehetős ittas állapotban betért a korcsmába és ott italt kért. Kolimár egyébként már nyolc évet töltött emberölés miatt az illavai fegyházban. E tettét ittas állapotban követte el. A korcsmáros ezt tudva a kért ital kiszolgálását megtagadta. Erre a feldühödött ember hazarohant és rákiálltott a feleségére, hogy adja oda a fegyverét, hadd ölje meg a korcsmárost. Az asszony lekapta a falról a fegyvert, de vonakodott az urának átadni, könyörögve neki, hogy álljon el szándékától. A vonakodás még jobban feldühítettette Kolimárt, s felesége kezéből kiragadta a fegyvert “dögölj hát te meg kutya”szavakkal rásütötte azt. Kisfia ennek láttán ijedtében sírva fakadt, mire a bestiális ember őt is le akarta teríteni, amikor Pápai János cipész rohant be a zajra, s megértvén a történteket, a gyermeket ki akarta vonszolni. Erre a dühöngő Pápait vette czélba, s rajta is halá3 Glattstein Adolf nyomdájában készült, amely ebben az időben a nagyközség egyetlen nyomdájaként működött, mely 1899. júniusában kezdte meg működését, s a nyomda mellett könyv- és papirkereskedési üzletet tartott fenn, ahol az általa készített képeslapokat is árulta.

4 Putz, 1983. 35.

5 A továbbiakban: N. H.

6 Sósliget, Gömör vármegyében fekvő kisközség.

10