A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY - Kazareczki Noémi: Adalékok a Zubovics család történetéhez

1928-tól főszolgabírói tisztet töltötte be egészen 1935-ig, nyugdíjazásáig.

28 Kacskovics elnöke volt a Polgári Lövészegyletnek is.

29 Feleségét, Zubovics Emmát 1929-ben a megalakult Stefánia Szövetség elnöknőjévé választották, mely szervezet az anya -és csecsemővédelem érdekében jött létre.

30 Lászlóról adatot nem találtam, csupán 1937-ben „illetőségi bizonyítványt állítottak ki dr. Zubovics László részére."

31 Zubovics Tibor Szécsényben született 1899-ben, a jogi egyetemet 1922-ben fejezte be, a doktori cím megszerzéséről az Ipoly is beszámolt.

32 Nagy karriert futott be, államügyészként fejezte be pályafutását, megbecsülés övezte egész életében. 1979-ben hunyt el Budapesten. Szülei és nagyszülei síremléke még ma is látható a szécsényi temetőben, s egykori házuk is áll, erősen átalakítva a Haynald utca 31. szám alatt. (Korábban Zárda utca, majd 1930-tól Szent Imre herceg utca). A ház mellett lévő partot Zubovics-partnak nevezték el.

33 Ma már ismeretlen e név Szécsényben, - családtagjaik közül senki sem él a városban. A család legismertebb tagja azonban nem a i szécsényi ágból származik, de kétségtelenül ő volt az, aki országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert. Zubovics Fedor (5. kép) életével, hőstetteivel máig sok újságcikk, tanulmány, konferencia foglalkozik (legutóbb a váci Tragor Ignác Múzeum szervezésében). Mégis felvázolnám életének fontosabb állomásait, mivel a tőle származó 30 db albuminpapírra készített fotó a Zubovics család, és így a múzeum Történeti Gyűjteményének is egyik legérdekesebb szeglete. Zubovics Fedor, a „hős" kapitány, 1846. október 24-én született a Hont vármegyei Felsőtúron. Édesapja, József, mint már említettük, 1848 előtt a vármegye táblabírája, később a császári királyi úrbéri szék ülnöke volt. Fedor - édesapjával és testvérével, Románnal (1855-1935) ellentétben, aki jogász és kúriai bíró volt - inkább a katonai 5. kép: Zubovics Fedor „a hős pályát választotta. huszár" (Hadsereg, 1906) 28 GALCSIK, 2002, 176. 29 GALCSIK-TÓTH, 2004, 480. 30 LEBLANCNÉ, 1980, 41. 31 GALCSIK, 2002, 189. Az 1990-es években hunyt el Budapesten. 32 IPOLY, 1922,1. Évf./15. sz., 3. 33 KÉKKŐI, 1986, 159.