A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII. (2009)

TANULMÁNYOK - TERMÉSZETTUDOMÁNY - Hír János: Beszámoló a Pásztói Múzeum által szervezett 2008. évi őslénytani ásatások eredményeiről

Pozíció L: W: Ábra: M2 1,92 M3 1,96 1,82 5 ml 2,42 1,65 6 ml 2,37 1,62 m2 2,36 1,90 m2 2, SO 2,02 6 m3 2,50 1,87 6 m3 2,25 1,75 Leírás Ml. Fiatal, kopatlari példány redőzött fogzománccal. Az anteroconet két kúp alkotja, melyek között egy hosszú, keskeny árok húzódik. Az anterocone linguális kúpját és a protoconet egy rövid és keskeny anterolophule köti össze, melyből lingális irányba egy jól fejlett harántirányú redő: az antrolophule linguális eperonja ágazik ki. A paracone rövid posterior spurt visel. Mesoloph, entomesoloph nincs, posterolophule úgyszintén hiányzik. A fogkorona posterior peremét a V-alakban összefutó hypocone hátulsó karja és a metaconeból hátrafelé nyúló metalophule alkotja. M2. Az ábrázolt példány fiatal, kissé kopott. A fogkorona kontúrja négyszögletes. A nem ábrázolt töredékes példány kopott, szubszenilis. A fogkorona elülső peremét az anteroloph linguális és labiális ága alkotja. Közülük a labiális ág erősebben fejlett. Utóbbi és a paracone között húzódó mély árok az anterosinus. Az anteroloph két ágának találkozási pontja és a protocone között húzódik az anterolophule. A paracone rövid posterior spur itt is kifejlődött. A Ml-en hiányzó redők itt sem találhatók meg. A fogkorona hátulsó peremének felépítése a Ml-el megegyezik. M3. A példány közepesen kopott. A fogkorona kontúrja lekerekített. A hátulsó porció keskenyebb. Az anteroloph labiális ága eléri a paracone elülső bázisát. Paracone posterior spur hiányzik. A mesoloph hosszú, de nem éri el a fogkorona labiális peremét. A metalophule rövid és nem hátrafelé irányul (mint a Ml, M2 esetében), hanem haránt irányú. ml. Mindkét példány közepesen kopott. Az anteroconid egykúpú, labiális oldalán rövid anterolophid fejlődött ki. Az anteroconid és a protoconid közötti redő az anterolophulid. A metaconid rövid posterior metalophuliddal kapcsolódik a protoconidhoz. Az ábrázolt példányon a hosszú, keskeny ectomesolophid a fogkorona pereméig ér. A másik példányon ez a redő teljeséggel hiányzik. A posterolophulid nem kapcsolódik az antentoconid bázisához.