A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története

zaddal a megszerzése után kerül sor. Ám nemcsak ez akadályozta a telepítést, de az is, hogy a soltész-telepítések kora lejárt, nem nagyon volt telepíthető lakosság. A15. sz. közepén kapóra jöttek a Kárpátok vonulatában éppen akkor odaérkező nomád valachok. Az alapító soltész német lehetett, legvalószínűbben Gajdellről vagy Tuzsináról. Facskót a szomszédos német falvak lakosai ugyanis a maguk tájszólásában még a 20. sz.-ban is Wôtschnhâ-nak nevezték, azaz Forsc/ien/zűu-nak,

193 vagy inkább *Fatschenhau-nak.

m Németprónán és környékén ugyanis az ei â-nak hangzik.

195 1458-ban a Podmaniczkyak megszerzik Beszterce várát.

196 1469-ban Mátyás király új oklevelet ad ki a Podmaniczkyaknak a meglévő Fachko-ra és két másik helységre, „amelyeket már régóta bírtak",

197 e három község ugyanis nem szerepelt az 1458-i adománylevélben, nem lévén tárgyai az adományozásnak. Fachkwalhota 1471-ben Beszterce vár tartozéka, a Csernyánszkyak alapítása Kyss Charria soltészség is, Nagycserna viszont nem,

198 miután ez Csernyánszkyak nemesi birtoka. 1488-ban Ragecz város bírája és tanácsa Friwald, Durczina, Ssuge, Jesenowe, Zbynow és Konska bírói, valamint e családok további tagjai, végül Peter Thyl frivaldi jobbágy tanúságára oklevelet ad ki arról, hogy Nobilis Andreas Czemensky de Czerna az ősétől Lewkó/Lowkótó\ örökölt Studenecz possessio-t háborgatás nélkül birtokolja.

199 Ez utóbbiról nem derül ki, hogy csupán erdő, ilyen nevű falu ugyanis nem létezett, legfeljebb valach pásztorszállás. Az itt említett Studenec a felsorolt falvak közül Frivaldhoz esik a legközelebb, ezért szerepelnek az oklevélben első helyen e falu soltészai, sőt még egy ide való jobbágy is. 1495-ben és 1496-ban Podmaniczky László fia Jánosé Vrchtepla és (Csernakov)Kostolec egésze valamint Fachko fele.

200 Ez - gondolom - úgy értendő, hogy a Lucska-erdő azon (északi) fele, amelyre a Podmaniczkyak Facskót telepítették. 1498-ban Beszterce uradalma falvainak nobiles et circumspecti közt szerepel Jacobus de Phaczko,

201 azaz a soltész. 1500-ban a község neve Faczko 1508-ban Mynkowcz János megveszi a facskói bíróságot Kostowycz Lukács vlach eredetű facskói bírótól, aki azt maga is vétel útján szerezte,

203 feltehetően a német alapítótól. A soltész-alapítások korának lejártát mutatja már az is, hogy e facskói soltészokat nem nevezik már 'Facskovszky'-nak. Az egymással rokon Csernyánszkyak és Podmaniczkyak ellentéte az ősi Lucska erdő miatt tovább tart. Az meg még külön bonyolította a dolgot, hogy két Sucha Dolina létezett, aminthogy jelenleg is. 1510-ben A Podmaniczkyak ezért bizonyítványt kapnak ar193 Weinelt, Herbert: i. m. 241- 243.; Kavuljak, Andrej i. m. Ill is német falunak tartja. 194 Grimm, Jakob und Wilhelm: Deutsches Wörterbuch, Leipzig, 1885 III. 1363. Fatsche, Fatschen többféle jelentéséből a 'kötelék' hozható összefüggésbe, a névvel 'szerződés' értelemben, amely vagy a lehota alapítási szerződésére, vagy a Lucska-erdőt felosztó egyezségre utal. 195 Hanika, Josef: Siedlungsgesichte und Landgeographie des Deutschen Maullandes in der Mittelslovakei, München, 1952 72. 196 Lukinich Imre i. m. I. XXXVI. 197 Fekete-Nagy Antal i. m. 117-118, Lukinich Imre i. m. I. 87-88. (DL. 16847 ) 198 Fekete-Nagy Antal i. m. 117-118, Lukinich Imre i. m. I. 95-96. (DL. 17174) 199 DL. 19421. (A kiadási hely nem Regéc!) Studenecz falut Fekete-Nagy 190 sem ismer. 200 Lukinich Imre i. m. I. 258-259, 272 ( DL 20305, DL 20393) 201 Lukinich Imre i. m. I. 326. 202 Lukinich Imre i. m. I. 364 203 Fekete-Nagy Antal i. m. 284, 307.