A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

Az EX szervezete, vezetése Az alapítást követő néhány hónapon keresztül Szegeden az alapítók voltak a vezérek. „A szövetség amolyan primitív, nyers formában élt. Nem is volt 'szervezete', 'alapszabályai'. Esküje is rövid, csattanós volt. A titoktartás is inkább célirányosságból, de meg lett bízva a formák elkészítésével Toókos vk. százados testvér."

15 Rövidesen Toókos Gyula elkészítette a szabályzatot, szervezetet, esküformát. „A szervezet nemzetségekre vagy családokra és apaságokra tagolódott. Az egész országra kiterjedő szervezetek minden megyében és thj. városban volt egy nemzetsége, a nemzetségnek kerületekben, megyei városokban, falvakban családjaik és ezeken belül foglalkozási ágak szerint apaságaik voltak. Csak a legmegbízhatóbb, 13 próbás embereket lehetett beszervezni. A belépéskor az egész 'tábor' (gyűlés) előtt fogadalmat és esküt tesznek a 'testvérek' (tagok). A vezetők: a 'nemzetségfő', a 'családfő', az 'apák'."

16 Biztosan tudjuk, hogy volt a nemzetségek közül „katonai nemzetség", amely tisztekből állott, de nem egyértelmű, hogy milyenek voltak a további nemzetségek. Voltak „vidéki nemzetségek", amelyek összetétele nem egyértelmű.

17 Az EX organizációját tehát a jelek szerint egyfajta hivatásrendiség is meghatározhatta. A Szövetség élén hét személyből álló vezető testület állt, a Vezérek Tanácsa (a VT rövidítést használták). A vezéri helyekre először Pröhle Vilmos, Gömbös Gyula, Toókos Gyula, és Zadravecz István került illetve pecsétőrnek Gyarmathy István lelkész. Valamivel később gróf Ráday Gedeonnal, dr. Perényi Zsigmonddal, Sréter István tábornokkal be lett töltve a 7 vezéri hely.

18 A Vezérek Tanácsa akaratából a fővezéri szék az államfőnek lett fenntartva - azonban az EX története folyamán a társaságnak nincs hivatalos fővezére. „Horthy még csak beszerveztetni sem engedte magát. Amidőn meg megtudta, hogy a fővezéri hely államfőnek van fenntartva, s mint ilyent óhajtaná oda az EX - a legenergikusabban szabadkozott tőle."

19 Prónay Pál azonban egyfajta „láthatatlan fő"-nek tartotta Horthyt. Amikor Prónay 1922 tavaszán audencián volt a Kormányzónál, az EX működésére vonatkozó felülvizsgálatot kérve tőle, az következőképpen válaszolt neki: „én nem tudom micsoda szövetségről beszélsz - mondotta - nincsen tudomásom az említett titkos társaság létezéséről". Ezen szavak után rajtam volt a sor csodálkozni... Később azután észbe kaptam, hiszen az államfő az imént tett kijelentésével csupán álcázni szándékolta - „a láthatatlan fő" tisztségét, melyet ott betöltött a vezérek Tanácsának tudatával."

20 Az esetleges „láthatatlan fő" mellett azonban volt egy a beszervezettek számára nagyon is látható vezéralakja az EX-nek. A Vezérek Tanácsa egyfajta ügyvezetői posztot állított fel „vezérintéző" néven. „A vezérintéző báró Feilitzsch Berthold lett, aki elég agilisán kezdett hozzá a nagy megbízatása munkájához."

21 1922 decemberében történt a Vezérintézői poszton változás: félévre Gömbös Gyula vette át a vezetést, miután a tagok nem érezték elég hatékonynak az EX működését. 15 ZADRAVECZ, 131. 16 SHVOY, 73. 17 NEMES, 157. 18 ZADRAVECZ, 132. 19 Uo. 20 PRÓNAY, 308. 21 ZADRAVECZ, 133.