A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Matits Ferenc: „Jótékonykodni sem könnyű!" - Deák Dénes nem teljesült végrendelete

május 1-én nyílott meg. Elfogadva meghívásunkat a művész több egykori ismerősével, barátjával együtt Samu István nyugalmazott főorvos is megjelent ezen a rendezvényen. A megnyitót követően tartott beszélgetés alkalmával többek között őt is sikerült szóra bírni. Dr. Samu István ez alkalommal elmondta, hogy betegei, illetve gyógyulásuk elősegítése érdekében mindig is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy azok megfelelő emberi elhelyezést nyerjenek, szellemi és fizikai képességeikhez mérten foglalkoztatva legyenek. Dr. Kancsik János a salgótarjáni korház nyugalmazott igazgatója az alábbi módon emlékezik egykori munkatársára: „...Neki ugyanis a legagresszívebb elmebetegekkel szemben sem volt veszélyérzete, talán azért, mert mindig megtalálta velük a megfelelő hullámhosszat. Az emlékezetes balassagyarmati túszdráma túsz-áldozatok nélküli megoldása is nagyrészt neki köszönhető, mert minden veszélyt magára vállalva bement az állig felfegyverzett Pintye gyerekekhez és szóra bírta őket, megtörte elszántságukat...." Deák Dénes és Jánossy Ferenc barátsága Vizsgálódásaink alapján kiderült: az írószövetség könyvtárát vezető, híres műgyűjtő Deák Dénes (1931-1993) és a festőművész számára több lehetőség is adódott arra, hogy egymással kapcsolatba kerüljenek. Az 1955-ben nevét Deutsch-ról Deákra magyarosító - az irodalom és a képzőművészetek iránt rendkívül fogékony - bölcsész felmenői, rokonai között a hazai bankvilág és művészettörténet jeles képviselőire bukkanunk.

2 Dr. Samu István talán két legismertebb balassagyarmati ápoltja Császár István (1936-1998) író és Jánossy Ferenc festőművész volt. E két művész barátsága a kórház falain kívül és azon belül is tartott. Nem kizárt, hogy Császár István ismertette őket össze egymással, hiszen Deák Dénes, mint az írószövetség könyvtárosa az ott megforduló írók-költők körében közismert személy volt. Ha azonban nem ő, ugyanezen a vonalon akár a festőművész költő, műfordító István bátyja révén is kapcsolatba kerülhetett Deák Dénes Jánossy Ferenccel. Az is lehetséges, hogy valamilyen kiállításon, vagy társaságban, illetve a mindkettőjük által látogatott Lukács Fürdőben találkoztak egymással. A székesfehérvári Deák Dénes Gyűjtemény archívumában folytatott adatgyűjtésem alapján azonban az tűnik számunkra a legvalószínűbbnek, hogy - mint arra egy 1970. április 10-én postára adott levél támpontot nyújt - Deák Dénes fivérén keresztül ismerte meg a festőművészt. A levelet Deák Dénes Deutsch Iván nevű, egykor Balassagyarmaton kezelt bátyjától kapta és ebben testvérén keresztül küldi üdvözletét Jánossy Ferencnek. E levél ismeretében logikusnak tűnik, joggal valószínűsítjük, hogy Iván fivére közvetítésével jött létre a kapcsolat a műgyűjtő és a festő között. Ezt a hipotézist megerősíti Samu főorvos 1972. november 13-án kelt, Deák Dénesnek szóló levelének az a részlete, amely egyértelművé teszi, hogy az 1928-as születésű Iván a balassagyarmati kórház ideg és pszichiátriai osztályán állt kezelésben: 2 Ellenberger Henrik (1815-1883) v.o.: Szinyei József Magyar írók élete és munkái II, Budapest 1893, 1272; Éber László (1886-ig Ellenberger) (1871-1935) régész, művészettörténész v.o.: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái VII, Budapest 1990, 12-16.