A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Matits Ferenc: „Jótékonykodni sem könnyű!" - Deák Dénes nem teljesült végrendelete

sor. A vetítéseken a női és férfi betegeken kívül, a kórházi személyzet és a látogatók is részt vehettek. Ezen kívül a hatvanas évek elejétől televíziós készülék is szolgálta a betegek és az alkalmazottak szórakozását. Dr. Samu István a Balassagyarmati Kórház Férfi Ideg és Psychiatriai Osztály vezető főorvosa elévülhetetlen érdemeket szerzett magának azzal, hogy gyógyító munkáján kívül, illetve ennek során súlyt fektetett arra is, hogy ápoltjai körülményei minél kedvezőbbek legyen. Példaként, hadd idézzem fel egyik híres betegének - Jánossy Ferenc (1926-1983) festőművész - esetét. Az átütő tehetségű művésszel kapcsolatosan el kell mondanunk, hogy 1956-ban feleségével együtt Olaszországba disszidált és előbb egy Genova melletti menekülttáborba került, majd hamarosan Bázelbe települt. 1957 és 1963 között Svájcban élt, ahol rajztanári oklevelet szerzett és rövid ideig tanított is. Svájci tartózkodása alatt elvált magyar feleségétől és egy ottani lányt vett el, majd hamarosan fia is született. A művész járt Velencében, Rómában, Párizsban, Madridban és kiállításai nyíltak Bázelben, Freidorfban, Zürichben, Luzernben és Genfben. Egészségi állapota azonban megromlott, minek következtében a bázeli Friedmatt Idegszanatóriumban kezelték. Egészségi okokból, valamint növekvő honvágya miatt 1963-ban hazatért Magyarországra. Nehezen viselte azonban az itthoni viszonyokat. Tökön vettek egy kis házat svájci feleségével, akinek itthon tőle még két lánya született. Nyílottak ugyan kisebb kiállításai Budapesten, szerepeltek művei országszerte, de a Jánossy-család megélhetése szűkösen volt biztosított. A művészt egyre több kellemetlenség érte politikai kijelentései miatt. Testvére Jánosy István költő kérésére Samu István főorvos Balassagyarmaton megvizsgálta a művészt, majd felvette osztályára. 1964. május 9-től haláláig megszakításokkal a Balassagyarmati Városi Tanács Kórháza Férfi Psychiatriai osztályán részesült kezelésben, ellátásban. A művész hamarosan a nógrádi rendőrség látókörébe került, mivel a megye területén - főleg italmérésekben - több „izgató kijelentést" tett, amelyet alkalmasnak minősítettek „a Magyar Népköztársaság államrendje vonatkozásában gyűlölet keltésére". Kezelőorvosától, Samu István főorvostól papírt kapott arról, hogy idült alkoholizmusa, kóros állapota miatt nem beszámítható, miáltal elkerülte a letartóztatást, illetve a börtönbüntetést. A munkaterápiás részlegben külön szobát biztosított számára, hogy nyugodtan festhessen, rajzolhasson. A művész nyaranta rendszerint családjuk nyaralójában, Gyenes-diáson üdült. A jószándékú főorvos a megye akkori elsőszámú vezetőjéhez fordulva kijárta Jánossy Ferenc számára, hogy lakást kaphasson Balassagyarmaton, ahol - miután elvált második feleségétől - le is telepedett. Előbb a Lenin lakótelepen lakott, majd az Arany János utca 2. szám alatt. 1972-ben újranősült, de harmadik felesége 8 év múlva öngyilkos lett. Jánossy Ferenc 1982-ben Leningrádban járt tanulmányúton. A művész Balassagyarmaton töltötte életének utolsó 19 évét, egészen 1983. február 26-án bekövetkezett haláláig. A város temetőjében lelt örök nyugalomra. Kórházi sorstársairól és orvosairól, barátairól készített portréi mellett több nógrádi vonatkozású - szécsényi, hollókői, balassagyarmati részletet megörökítő - festményt is készített. A Horváth Endre Galériában 1972-ben, 1974-ben és 1979-ben, a balassagyarmati kórházban 1973-ban és 1979-ben, a salgótarjáni kórházban 1974-ben rendezett önálló kiállítást munkáiból. Részt vett számos országosan rendezett csoportos kiállításon is. A Jánossy Ferenc életművét bemutató eddigi legteljesebb, legreprezentatívabb tárlat családjának és barátainak együttműködésével - a balassagyarmati Palóc Múzeumban 2004.