A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

kis létszámú különítményt, de anélkül, hogy megütközött volna osztrákokkal, neki pár napon belül el kellett hagynia a térséget. Augusztus 28-án Bethlen István jegyzéket adott át a nagyhatalmak képviselőinek, hogy Magyarország a kiürítést felfüggeszti, illetve hasonló szellemű jegyzéket adott át Sigray nyugat-magyarországi kormánybiztos is - indoklásul a délszláv csapatok jelenlétét említve a kiürítendő területeken.

96 A felkelők parancsnokai, a rövid ideig a térségben tartózkodó Friedrich kivételével EX-tagok. Héjjas környezetében voltak Budaházy Miklós, Szabó József századosok, Hir György nemzetgyűlési képviselő, Páter Bónis Arkangyal ferencrendi szerzetes, tábori pap (Zadravecz személyi titkára), „...olyan EXtestvérek, akik örökké nyakaskodtak, elégedetlenkedtek a testvérületben, ami miatt folytonos megrovásokban részesültek, kizárattak, exkommunikáltattak. Ők azonban ezzel nem sokat törődtek, s hovatovább egész külön irredenta társasággá lettek."

97 Páter Bónist Zadravecz tábori püspök a katonai státuszból elbocsátotta, hogy független, „felelőtlen" emberként szerepelhessen a nyugati akcióban.

98 Az EX augusztus 30-án ült össze megtárgyalni az ügyet. Bánffy külügyminiszter zavargásnak minősítette a történteket, „mely mérhetetlen nehézségek elé állítja a kormányt." Szorgalmazta Héjjasék mindenáron való leállítását, EX-vezéri paranccsal történő visszarendelését. Az üléseken a közvélekedés az volt, hogy Héjjas úgysem hallgat sem a kormányra, sem az EX-re - legfeljebb Zadraveczre. A páter levelet írt - Bánffy diktálására - miszerint engedelmeskedjék a külügyminiszteri rendelkezésnek.

99 Ugyanezen a napon a Wolff-féle társaság is ülést tartott, ahol harciasabb volt a hangulat, mint az óvatoskodó EX-VT ülésén. Az itt hozott határozat szerint Wolff és Perényi báró felkereste a miniszterelnököt megtudakolva a kormány magatartását a kényes szituációban. A kiküldöttek másnap ismertették Bethlen álláspontját: a miniszterelnök fel kívánja használni a helyzetet. Leállítja a „B"-zóna kiürítését, az „A"-zónával nem törődik, de szívesen venné az antanttól, ha megszállhatná a felkelők által megszállt területet. Ezek tudomásulvétele után összeült a közös EX-Wolff VT, és kiötlötték a cselekvési tervüket. A VT az eredeti terv szerint Toókos testvért helyezte volna a felkelők élére, akinek Héjjaséknak engedelmeskedni kellett volna. „A felkelők hozassanak összhangba a B zóna kormánycsapataival, és a B zóna határán tartózkodjanak. Az A zónában pedig csináljunk minél több népzendülést, zavargást, hogy a hatalmak megbízzanak bennünket a rendcsinálással. Ha pedig a hatalmak még a B zóna kiürítését követelnék, akkor bizony szabad kezet adunk Héjjaséknak, és támogatjuk őket mindaddig, míg magát Bécset el nem foglalják! Feilitzsch lett megbízva, hogy Berzeviczy vk. főnöktől kikérje Toókos őrnagyot."

100 Az a tény, hogy a VT az események után kullogva hozta döntéseit, azt bizonyítja, hogy nem volt tudomása az augusztus végén nyugatra beszivárgók tervéről. Bánffy külügyminiszter kétségbeesett viselkedése pedig a kormány jól értesültségét is kétségbe vonni látszik. Ámbár könnyen lehet, hogy Bethlen tudott a beszivárgásról. Gömbös Gyula megtett mindent, hogy Toókos helyett ő legyen az EX megbízottja az ügy kezelésére. Rávette Berzeviczy Béla vezérkari főnököt, hogy a hadsereg részéről őt 96 Uo. 103. 97 ZADRAVECZ, 152. 98 Uo. 155. 99 Uo. 158. 100 Uo.