A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Fodor Miklós Zoltán: Az Etelközi Szövetség története

lassanként bizonyos szertartások lettek bevezetve, a szabadkőművesekhez hasonlóan, hiszen tulajdonképpen ez nem is volt más, csak egy ellen fehérszabadkőművesség." 7 Az idézetekből levonhatjuk a következtetést - még Szegeden a Fővezérség katona­tisztjei és civilek (hivatalnokok, tanárok, egyházi személyek) körében létrejön az esz­mei vezérmotívum: fel kell építeni a szabadkőművesség szerveződésének mintájára egy „rigorózusan" keresztény titkos társaságot. Itt kötelezik magukat, hogy hatalomba segí­tik egymást, és legyen bármilyen kormány, megalkuvásmentes bolsevikellenes, szabad­kőműves-ellenes, fajvédő és irredenta politikát folytatnak. 1919 nyara és novembere kö­zött különösebb külsőségektől mentesen folyik az alkalmasnak vélt tagok beszervezé­se. A Fővezér november 16-i Budapesti bevonulása után megy végbe az Etelközi Szövet­ség tulajdonképpeni szervezeti kiépítése. „Formálisan" az EX 1919. november 21-én bont zászlót Szegeden. 9 A források alapján úgy tűnik, hogy a tulajdonképpeni „ötletgaz­da" Pröhle Vilmos orientalista egyetemi tanár volt. Horthy fővárosi bevonulása után egyértelmű, hogy az új titkos szövetség a fővezér államfői pozíciójának eléréséért is tevékenykedik az EX lelke és gerince volt a kor­mányzó illetve a Horthy-hűség." 10 A szegedi katonatisztek és a keresztény középosztály képviselőinek az ötlete tehát ez a szervezkedés - az EX felhasználásával eleinte kiszélesíteni, majd később ez által megtartani pozícióikat. Az arisztokrácia képviselőit bevonni (misztikus fogadalmakkal) a szervezet befolyását növelendő. A Szövetség alapítói az arisztokrácia képviselőivel tör­ténő szövetkezést visszatartó erőnek is érezték az ellen, hogy a főúri osztály képviselői a későbbiekben ne semmizhessék ki őket. A fővezérség emberei után az EX igyekezett megnyerni minél több katonatisztet, közigazgatási szakembert, az igazságszolgáltatás szereplőit - bírákat, ügyészeket, ügy­védeket - rendvédelmi erők képviselőit. Kezdeti EX-testvérek a teljesség igénye nélkül: Magasházy László százados, Koós Miklós őrnagy, Görgey József százados, Hardy Kál­mán tengerészőrnagy (a Kormányzó szárnysegédei), Shvoy Kálmán vezérkari ezredes, a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnöke, gróf Teleki Sándor százados., a vezérkari főnök szárnysegédje, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Toókos Gyula száza­dosok, Sréter István vezérőrnagy, Sávoly János altábornagy. A legfontosabb tiszti külö­nítmények parancsnokait, Prónay Pál őrnagyot, Ostenburg-Moravek Gyula őrnagyot, Héjjas Iván főhadnagyot szintén beszervezték. Az EX polgári középosztálybeli promi­nensei: Pröhle Vilmos orientalista egyetemi tanár, Schulteisz Károly pénzügyi tanácsos stb. Az arisztokrácia köreiből beszervezettek: gróf Ráday Gedeon, gróf Károly Imre, bá­ró Perényi Zsigmond stb. Kezdetben legitimista arisztokraták és politikusok is csatlakoz­tak: őrgróf Pallavicini György, herceg Odeschalchy Károly, gróf Jankovics Bésán Endre, 7 SHVOY Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Budapest. 1983. 72-73. (A továbbiakban: SHVOY) 8 A magyarországi szabadkőművesség 1918-1919 előtti és a forradalmak alatti szerepéről lásd Kiszely Gábor: A szabadkőművesség. História, titkok, szertartások. Budapest. 1999. 118-122. (A továbbiakban: KISZELY) 9 Nonkonform naptár, november 21. http://www.antidogma.hu/nodell 10 PRÓNAY, 130.

Next

/
Oldalképek
Tartalom