A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)

TÖRTÉNELEM - Szirácsik Éva A személyes kapcsolatok hatása a Rákóczi-kori Nógrád vármegye hivatalos ügyintézésére

Legismertebb példa erre Ráday Pálé és Kajali Pálé, akiket 1703 októberében még a vármegye követeiként küldtek II. Rákóczi Ferenc tokaji táborába, de decemberben már a fejedelem megbízóttaiként érkeztek a vármegyébe. A fejedelem Kajalira és Rádayra ugyanis nemcsak Nógrád vármegyének szóló levelet bízott, hanem az ország érdekeit szolgáló ügyeket is, amelyek között Nógrád vármegyére vonatkozóak is voltak, ez utóbbiakat a vármegyének végre kellett hajtania.

19 Mindehhez hasonlóan Nógrád vármegye Bercsényi Miklóshoz küldött követe volt Darvas János is 1703 novemberében, akire Bercsényi átmenetileg rábízta a hadsereg ellátását Nógrád vármegyében, s akinek utasításokat adott ez ügyben.

20 Ekkortájt Bercsényi a vármegye zászlajának teljessé tételének ügyében tárgyalni akart a vármegyével, ezért a Nógrád vármegyében birtokos Géczy Zsigmondot küldte el a vármegyéhez olyan utasítással, hogy rendezze ezt a kérdést az utasítása értelmében úgy, hogy a vármegyének ne származzon kára.

21 Bercsényi 1709. március 20-án, Ungváron kelt levelében is említi, hogy Nógrád vármegye követet küldött hozzá.

22 A vármegyével kapcsolatot tartó magasabb hivatalok más vármegyék tisztviselői között is szép számmal akadtak nógrádi származásúak, vagy olyanok, akiknek közelebbi és távolabbi rokonai között nógrádiakat találhatunk. A nógrádi származásúak közé sorolhatjuk Kajali Pált, aki 1704-ben Nógrád, Hont és Kishont vármegyei fiskális javak praefectusaként, később szenátorként, országos főhadbíróként működött. Ráday Pál számos tisztséget töltött be a Rákóczi-szabadságharc során, többek között a fejedelem intimus secretariusa, évek múlva az udvari kancellária igazgatója volt. Itt említhető meg azonban Darvas Ferenc főhadbiztos, a későbbi kerületi hadbiztos neve is.

23 Ezt a sort azonban igen hosszan lehetne folytatni. A fejedelemmel való kapcsolatuk intenzív és elmélyült voltát jól tükrözi, hogy e tisztségviselők gyakran étkeztek a fejedelem asztalánál, sőt II. Rákóczi Ferencet 1707. évi névnapja alkalmából az egész fejedelmi udvar nevében a hopmesterrel együtt Török András akkori udvari főhadnagy, korábbi Nógrád vármegyei alispán köszöntötte.

24 Számos esetben ezeknek a tisztviselőknek a rokonai is különféle hivatalokat láttak el a vármegyében, vagy azon kívül. Ifjabb Király Mátyás tokaji sóinspektor András nevű bátyja losonci postamesterként működött. Közismert, hogy Ráday Pál apósát Kajali Pálnak hívták, kevésbé ismert, hogy Darvas Mihály és Ráday unokatestvérek voltak. Darvas Mihály testvére, János Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjaként lett ismert a Rákócziszabadságharc idején. Kajali Pál öccsének apósa, Bene Pál kerületi hadbiztosi tisztséget NML XTV-3. C-5/5. 53. II. Rákóczi Ferenc levele Nógrád vármegyéhez a Kajali Pálra és Ráday Pálra bízott ügyek végrehajtásáról (Tokaj, 1703. december 15.) NML XTV-3. C-5/5. 38. Bercsényi Miklós levele Nógrád vármegyéhez, amelyben átmenetileg Darvas Jánosra bízza a hadsereg ellátását Nógrád vármegyében (Eger, 1703. november 4.) NML XTV-3. C-5/5. 48. Bercsényi Miklós levele Nógrád vármegyéhez a vármegye zászlajának teljessé tételéről (Bajmóc, 1703. november 30.) Csatáry György: Gróf Bercsényi Miklós levelei és emléke Ung vármegyében. Ungvár, 2004. 62. Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. 107., 212-213., 231., 351-352. Bánkúti Imre (Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta): II. Rákóczi Ferenc ezertizenkét napja. Beniczky Gáspár fejedelmi titkár diáriuma. 1707. május 24-1710. február 28. Budapest, 2005. 60.